Új Mol Székház / Fenntartható Fejlődés Megvalósítása
"Uborka", illetve a frankfurti Commerzbank székház. Az építésziroda magyarországi partnere a FintaStúdió lesz. A több mint 20 éves múltra visszatekintő FintaStudio felel a részletes tervek (engedélyezési, kivitelezési) elkészítésért, amely eddig is számtalan külföldi építésziroda hazai partnereként vett részt szállodák és irodaházak tervezésében. "A tavaly meghirdetett 2030-as stratégiánkban azt a célt tűztük ki, hogy a MOL a munkát keresők első választása legyen. Új otthonunk, a MOL Campus megépítése tökéletesen illeszkedik ehhez. Az épülettel Közép-Európa egyik leginnovatívabb munkakörnyezetét alkotjuk meg, amely vonzó lesz a jövő tehetségei számára. "Az vezérelt minket, hogy építsünk egy székházat kompromisszumok nélkül. Kompromisszum mentes lesz a tervezés, a kivitelezés és a technológia. A legjobb szakemberekkel dolgozunk együtt, és a legjobb minőségű anyagokat használjuk fel. Nem kötünk kompromisszumot a környezetvédelmi kérdésekben sem. Ebben az épületben jó lesz dolgozni. MOL székház - Blikk. Közép-Európa legjobb irodakörnyezetét hozzuk létre.
- MOL székház - Blikk
- A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo
- Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez - Pénzügyi Szemle folyóirat
- Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége
Mol Székház - Blikk
A Mol-székház, ha az összes előírásnak eleget tesz, és a későbbiekben is fenntartják ezt a szintet, sokkal biztonságosabb lesz, mint bármely régi építésű panel – mondta a szakértő. Meglehetősen viszontagságos a Mol-torony eddigi története. Lázár János akkor még kancelláriafőnökként tavaly – azután, hogy a vállalat megkapta a kerületi építési engedélyt – olyan módosítást nyújtott be a településrendezési törvényhez, amelyben megszüntette volna azt a lehetőséget, amellyel a 65 és 90 méter közti magasságot egyedileg engedélyezhetik. Lázár rigorózusan ragaszkodott (volna) a maximum 65 méterhez, mondván nem lenne helyes, ha a 96 méter magas Bazilikánál túlnyúló építményt húznának fel a fővárosban. Miután a választások után Lázár kiesett a belső körből (és látványosan a parlament utolsó sorába költözött), a júliusban kihirdetett törvényi szabályozás már a 90 méter feletti magasságra is lehetővé tette az egyedi (kormányzati) engedély kiadását. Ez azonban – mert már ennek hatályba lépése előtt megvolt az építési engedély – a Molra nem vonatkozik.
Székházépítési boom a fővárosban Az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebb lett a budapesti irodaházfejlesztők körében a built-to-suit rendszerben történő fejlesztés, vagyis amikor a fejlesztő cég egy már meglévő bérlő igényeire szabva építi fel az új irodaházat, aki az átadás után akár meg is vásárolja az épületet. A válság alatt különösen népszerű lett ez a fejlesztési forma, a banki finanszírozáshoz ugyanis elvárás volt a meglévő biztos bérlő, ezzel csökkentve a pénzügyi kockázatokat. A bankok sok esetben akár 50 százalékos - hosszú távra aláírt - előbérleti szerződési arányt is elvártak, ami szinte teljesen kizárta a spekulatív célú fejlesztéseket. A fejlesztők éppen ezért a hosszú távon gondolkodó bérlőket célozták meg, akiknek kedvező feltételeket ajánlva kínáltak új, modern irodaházat. A bérlők pedig a jó ajánlatokat látva éltek a lehetőséggel és vállalták akár azt is, hogy a belvárostól valamivel kijjebb költözzenek saját irodaházba. A fejlesztői oldalról kialakuló pénzügyi és a bérlői oldalról kialakuló minőségbeli egymásrautaltság hozta el a fejlesztések új irányát, ami úgy tűnik, hogy még mindig tart, a Mol költözésével létrejöhet ugyanis az eddigi legnagyobb budapesti székház.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége "A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon" címmel konferenciát szervezett február 7-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében, amelyen több mint 400 ember vett részt. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. A konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében, többek között olyan célok elérésében, mint a szegénység, az éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése vagy a klímaváltozás mérséklése. A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját nemzetünk megerősítése, a regionális, Európai szintű és globális versenyben való helytállásunk feltétele. Számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, ilyen a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, vagy ilyen az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (mindennapos testnevelés, menza-reform, dohányzás visszaszorítása).
A Fenntartható Fejlődési Célok Megvalósítása Magyarországon - Greenfo
Módszertan A Fenntartható Fejlődési Célok Megvalósítása Ellenőrizhetőségének Értékeléséhez - Pénzügyi Szemle Folyóirat
Az elméleti részben külön fejezetet érdemelt a fenn-tarthatóság, mint tágabb fogalom és a CSR-nek a különbözősége, kapcsolata. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon - Greenfo. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Telekom Csoport vállalati fenntarthatóságnak nevezi jelentésében az ilyen irányú, társadalmilag felelős tevékenységeit. A Magyar Telekom Csoportot azért is választottam szakdolgozatom példájának, mert egyrészt ez a vállalat jár leginkább élen e témában (2008-ban és 2009-ben is GRI G3 A+ minősítést kapott fenntarthatósági jelentésük), másrészt korábbi, németországi szakmai gyakorlatom kapcsán itt voltak olyan kapcsolataim, mely a kutatásom során nagy segítségemre szolgált. A szakdolgozat esettanulmány elemzése során szó esik a Magyar Telekom 2005–2008-as, majd 2008–2011-es fenntarthatósági stratégiájáról. Míg a 2005 – 2008-as stratégia elsődleges célkitűzései között az szerepelt, hogy a Magyar Telekom Csoport vezető közép-európai fenntarthatósági pozíciót érjen el 2008-ig, addig a 2008 – 2011-es időszak már leginkább napjaink, és a jövő generációjának fenntarthatóságára vonatkozik, fő célkitűzése, hogy váljon a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára is egyértelművé, láthatóvá.
Fenntartható Fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége
Ezt egészítette ki még két skálakérdés, mely során a dolgozóknak 1-től 5-ig kellett értékelniük a vállalat fenn-tarthatóságát, illetve alkalmazottakkal való bánásmódját. Az alkalmazottak név nélkül töltötték ki a kérdőívet és hozzájárulásukat adták a kérdőív eredményeinek aggregálásához. A kérdőívek kiértékelése egy statisztikai programmal, az SPSS 14. 0-s verziójának segítségével és másik konzulensem, Dr. Sass Judit docens segítségével valósult meg. Az online felület ugyanakkor lehetőséget nyújtott az egyes kvantitatív kérdések aggregált ered-ményeinek kimutatására, azok elemzésére. Az elemzés során az adatok segítségével olyan kereszttáblákat készítettem, melyek azt igyekezték feltárni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a kitöltők egyes demográfiai adatai (nem, életkor, mióta és melyik funkcionális területen dolgozik az adott munkavállaló a MT-nál, hányadik munkahelye a dolgozónak) és az egyes kérdésekre adott helyes válaszokat illetően. Ezt mind a zárt kérdésekre, mind a skála-kérdésekre, mind pedig az attitűdkérdésekre megnéztem.
A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt. (MTI) Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás