Dömösi Remete Barlang Története
A kőzettestbe ágyazódó nagyobb lávablokkok kipergésével már kialakulhattak kisebb természetes bemélyedések a kőzetfalban, amelyeket később az ember mélyített tovább. Itt jegyeznénk meg, hogy a barlang kifejezés nem teljesen helyes, hisz mesterséges üregre nem használhatjuk a barlang szakkifejezést. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlap ja a következőket írja a védett barlangüregek kialakulásáról: "Ezek a barlangok csak kis részükben természetes eredetűek. Most látható méreteiket és formáikat mesterséges átalakításokkal, a kőzet faragásával nyerték el, melyek részben a római korra tehetőek. A Duna szintje fölé magasodó sziklás gerinc ideális helyszín volt egy római őrhely, őrtorony építésére. A középkorban az üregekre feltehetően sziklakápolna, illetve barlangkolostor épült. Dömösi remete barlang története röviden. A bejárat mellett láthatunk is az építmény maradványaiból egy kisebb darabot. A barlang belső kialakítása primitív bazilikális elrendezésű, a jobb oldali "mellékhajó" kicsi szentélyben záródik. Az egykori kolostor festői elhelyezkedése a romantikus korokban védettséget, később sajnos kitettséget jelentett. "
Dömösi Remete Barlang Története Röviden
A gazdag ember története A Rám-szakadékról a helyiek azt is mesélik, hogy egy gazdag ember minden vagyonát apránként ide hordta, hogy ki ne rabolhassák. Egy alkalommal hatalmas vihar kerekedett, s a villámcsapások rettenetes dörejét a kétoldalt álló sziklák még jobban felerősítették, a gazdag ember pedig azt kiabálta, "rám szakad, rám szakad"…még akkor is mikor már a vihar elmúlt. Pénzverő-árok A régi magyarok a rezet rámnak nevezték, s a hagyomány szerint a Rám-szakadék környékén régi pénzverde volt. Remete-barlang, Dömös - látnivaló, barlang, Dömös - Szálláshegyek.hu. Itt található a Pénzverő-árok. Régészeti leletek alapján a pénzverés bizonyított, bár feltételezések szerint hamisító műhely működhetett Dömösön. Rövidesen megismerhetitek a dömösi források, és patakok meséit, és utána járunk olyan hiedelmeknek is, melyeknek mára már csak a töredéke maradt ránk. Ha kérdésetek lenne a fenti történetekkel kapcsolatban, bátran írjátok meg nekünk, igyekszünk mindenre válaszolni! A cikkben olvasható történetek Spóner Orsolya gyűjtési munkái, melyeket a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási programjának keretében gyűjtött össze.
Igaz, hogy a szerzetes éppen ellenkező irányba és felfelé mutat, de sebaj (kínomban azért jót nevettem rajta). A templomból és a király udvarból nem sok maradt meg, csak az altemplom és az is csak töredékekben, viszont szépen helyreállították. Akit érdekel a története, itt olvasható róla többet. Amikor odaértem, épp egy gyerekcsoport volt lent, akikhez csatlakoztam, fizetni is csak utána fizettem. Állítólag a tájékoztató, amit hallottam, a rövid verzió volt és létezik egy 18+ is, amiben ágyasokról is szó van, hát nekem ez kimaradt. Remete barlang - Részletek - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Az altemplom után lementünk hátra is, az altemplom altemplomába, ahol semmilyen világítás nincs, így én világítottam a gyerekeknek a zseblámpámmal, sorban megnéztünk egy lyukat a falban, ahol még üregek lehetnek, valószínűleg valamilyen kincskereső is próbálkozott anno bejutni a nyomok alapján. Érdekes volt. Utána hallottam, hogy az egész fennsíkot elfoglalta a királyi birtok, amíg a szem ellát, még néhány gyümölcsfa is onnan maradt meg. Ezért szeretem a romokat.