A Felvilágosodás Eszmerendszere Főbb Képviselői, Források Alapján - Youtube

A francia enciklopédia kémiai és fiziológiai cikkeinek nagy részét ő írta. Fő műve: A természet rendszere ( 1770) Árkádia-pör Irodalmi -per a XVIII. században. Kazinczy Csokonainak írott sírfelirata ( "Árkádiában éltem én is") kapcsán robban ki. Kazincy "árkádia" szó jelentését a görög hagyományok szerint, a idilli boldogság helyszínét jelentette. Ellenfelei pedig a szót kietle szentimentalizmus A felvilágosodás művészeti irányzata; nagyfokú érzelmesség és érzékenység jellemzi, az irracionális szféra előtérbe kerülése készíti elő a romantika korát; a XVIII. század második felének a klasszicista ízléssel szembeforduló az érzelmek felszabadulását h amorett ( ol. ) A képzőművészetben a szárnyas gyermek alak elnevezése anakreontika v. anakreóni költészet, az XVIII. század végi XVIII. század eleji dalköltészet egyik típusa. Mintájának tekinti elsősorban a görög Anakreón, a latin Horatius és a perzsa Háfiz költészetét. Fő témái: szerelem, bor, kellem. petrarkizmus A romantika koráig tartó európai áramlat, melynek alapja Petrarca, Francesco szerelmi lírája és latin nyelvű epikai művei.

  1. A felvilágosodás - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
  2. A felvilágosodás eszmerendszere főbb képviselői, források alapján - YouTube
  3. A felvilágosodás | zanza.tv
  4. A felvilágosodás és az Enciklopédia -

A Felvilágosodás - Történelem Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Pl. Petrarca, Francesco Daloskönyve, illetve Balassi Bálint Júlia-versei ilyenek. józan ész Olyan hit vagy világértelmezés, mely valós ismeretekre támaszkodik. Alapja a közös tapasztalat, mely a világ eseményeit, történéseit összefüggésbe hozza és feltárja annak rétegeit. racionalizmus Felfogás, mely a józan emberi ész elsődlegességét hirdeti. A világ megismerésében fontosabbnak tartja az értelmi tényezőt, mint az érzéki tapasztalást. körmondat művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai-érzelmi) kifejlődését tartalmazza. vátesz Költő, aki a jövőbe lát, a jövő eseményeit sejti, hirdeti. felvilágosodás Művelődéstörténeti korszak, s annak szellemi mozgalma. Célja a polgári társadalom megteremtése. A 18. század egészét áthatja. a francia Enciklopédia A Nagy Francia Enciklopédia a felvilágosodás korának legjelentősebb szellemi terméke. Olyan neves filozófusok és tudósok vettek részt a létrehozásában, mint D'Alembert, Diderot, Voltaire, Rousseau, Montesquieu.

A Felvilágosodás Eszmerendszere Főbb Képviselői, Források Alapján - Youtube

François-Marie Arouet(Voltaire): A vallási tolerancia mellett érvelt. Eszmerendszere szerint, a vallás fontos az emberek közötti összetartásban. Azonban szerinte a vallásra nem a középkori formájában van szükség hanem egy modernebb formában. Ő azt vallotta, hogy Isten teremtette meg a világot, de nem avatkozik bele annak működésébe. Ezt deizmusnak hívjuk. Denis Diderot: Legnagyobb munkája a Nagy Enciklopédia volt. A felvilágosodás legfontosabb alakjai között van. Sokszor fellépett az egyház ellen, a deizmust képviselte. Adam Smith: Nevét a Modern közgazdaságtan című alkotásban ismerhetjük meg, melyben a máig használatos piaci szemlélet is megtalálható. Kimondta, hogy egy termék árát az szabja meg, hogy mennyi munka van benne, valamint a kereslet-kínálat. Azt mondta, hogy mindegy, hogy milyen a gazdaság, a fő cél az érték előállítása. II. Frigyes: Poroszország királya 1740-1786 között. A felvilágosult abszolutizmus mintauralkodója. Megreformálta az oktatást és a hadsereget. Újabb és újabb tartományokat kebeleztek be.

A Felvilágosodás | Zanza.Tv

Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni. Nem véletlenül lett a felvilágosodás jelmondata ez a horatiusi idézet: " Sapere aude! " (vagyis: "Merj gondolkodni! "). A felvilágosodás szellemi gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza, amelyet emberközpontúság jellemzett: az emberek szabadabban akartak élni, gondolkodni, mint addig, s a földi világra koncentráltak a túlvilág helyett. Persze, hosszú fejlődés eredménye volt, míg az emberiség eljutott odáig, hogy a gondolat szabadságát igényelje (ami nemcsak a szabályok alól való felszabadulást, hanem a vallási kötöttségektől való mentességet is jelentette). A felvilágosodás eszméi a 17. századi Angliában jelentek meg először (a válságba került feudalizmusból ugyanis az angol polgári forradalom mutatta meg a kiutat), de csak a 18. században terjedtek el Európában (előbb Franciaországban, majd az egész kontinensen), hogy visszahatva a szigetországra végül az Egyesült Államokba is eljussanak.

A Felvilágosodás És Az Enciklopédia -

A felvilágosodás kihat: a politikai rendszerek felépítésére is, a polgárság(harmadik rend) egyre inkább öntudatra ébred az ipari forradalom szoros összefüggésben áll a felvilágosodás irányzatával, megfogalmazódik az a gondolat, hogy a tudomány és a technológia fejlődése révén minden probléma megoldhatóvá válik. Angol felvilágosodás: Egyik jeles képviselője Newton (1642-1727., gentry, Oxfordba járt iskolába)--> kidolgozza az integrális differenciálszámítást, tanulmányozza a gravitációt, egyik jelentős műve: A természetfilozófia matematikai alapproblémái (minden mechanikus mozgást képes meghatározni az alma leesésétől a legtávolabbi bolygó mozgásáig); szerinte nincs véletlen, a világ determinisztikus(meghatározott), kidolgozza a fényelméletet, kutatásokat végez az optika terén. Egy másik jelentős személy John Locke, jelentős az ismeretelmélete (honnan kerülnek az agyunkba az ismeretek, mikor megszületünk, semmilyen ismeretünk nincs). Nagyon fontos szerinte a tapasztalás, érzékelés (sensation - külső, reflexió - belső).

A francia nacionalizmus nemzetállamban gondolkodott, a német inkább kulturnemzetben. A magyar nacionalizmus inkább a francia mintát alkalmazta. Szélsőséges formája: sovinizmus Konzervativizmus A latin "conservare" = megőrizni kifejezésből ered. Alapelvei: a francia forradalom egyes jelenségeivel (terror, régi értékek tagadása, vallásellenesség) szembeni ellenhatásként, a gyors változások tagadásaként jött létre a XVIII-XIX. fordulóján. a fennálló életforma, erkölcs, szokás stb. megőrzése, a múlt, a hagyományok, a tekintély és az intézmények tisztelete jellemzi. a fokozatos fejlődést szorgalmazza, ezzel szembefordul a forradalmat kísérő erőszakkal és felfordulással. ugyanakkor jelenthet olyan politikai irányzatot is, melynek célja a régi, önmagát túlélt rendszer védelmezése, illetve annak visszaállítására. A fejlődést elutasító, a régi rend változatlan fenntartását szorgalmazók (pl. Metternich) is ezt az elvet vallják. Angliában jelentkezett erőteljesebben, ahol a forradalmak helyett a reformok voltak a meghatározók.

Dr Retih Ibolya Balatonboglár