Kossuth És Széchenyi Vitája
id opac-EUL02-000041828 ctrlnum 18927 institution RAD spelling Lackó Mihály Széchenyi és Kossuth vitája Lackó Mihály [Budapest] Gondolat 1977 Budapest Athenaeum Ny. 303, [5] p. ill. Széchenyi és Kossuth vitája by Marcell Szabolcsi. 18 cm Magyar história 0324-7716 Bibliogr. könyv Széchenyi István 1791-1860 Kossuth Lajos 1802-1894 Magyarország történelem 19. sz. Széchenyi István Kossuth Lajos politikus NETLIB0361 L 10 könyvtár történelem cím vétel 27 1979. 01.
- Holdings: Széchenyi és Kossuth vitája
- Kossuth kontra Széchenyi [21.] - Jegyzettár
- Széchenyi és Kossuth vitája by Marcell Szabolcsi
Holdings: Széchenyi És Kossuth Vitája
A történelem idővel bebizonyította: a 4 kérdésből három esetében Kossuth látta reálisabban a helyzetet. A nemzetiségeket illetően viszont tévedett. A reformkori Pest utcaképe A szabadságharc és az azt követő időszak bebizonyították, hogy Széchenyi István gróf nemzetiségekkel kapcsolatos felfogása és gondolkodása sokkal célravezetőbb lett volna a magyarság számára, Kossuth lekezelő és a többi etnikumot háttérbe szorító nemzetiségi politikájánál. Különböző sorsok A reformkor részben az országgyűléseken zajló vitákról szólt, részben Kossuth cikkeiről (a Pesti Hírlapban), melyek a nép számára közérthetően is elmagyarázták a legfőbb törekvéseket. Ugyanakkor a korszak a Kossuth - Széchenyi vitáktól is hangos volt, melyek az említett 4 kérdés mellett még számos más ügyben (pl. közlekedés-fejlesztés) megmutatkoztak. Kossuth kontra Széchenyi [21.] - Jegyzettár. Végül az európai " népek tavasza " illetve a bécsi és pesti forradalmak meghátrálásra késztették a Habsburgokat és 1848 márciusára és áprilisára győzött Kossuth törekvése. Megalakulhatott a Batthyány-kormány, melyben Kossuth pénzügyminiszter, Széchenyi pedig közlekedési miniszter lehetett.
Kossuth Kontra Széchenyi [21.] - Jegyzettár
Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: "a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században. Pedig így volt, Kossuth és Széchenyi egymás kortársai voltak egy olyan időszakban, amikor hatalmas változások mentek végbe nemcsak itthon, hanem az egész világban. Holdings: Széchenyi és Kossuth vitája. Céljuk ugyanaz volt: egy liberális, polgári nemzetállam megteremtése. Viszont, abban, hogy ezt hogyan kéne elérni, gyökeresen más nézeteket vallottak. A tempó A köznemesi családból származó Kossuth a gyors, huszárvágásszerű reformok híve volt, amíg a főúri származású gróf Széchenyi a lassú folyamatban bízott. Utóbbinak oka az volt, hogy féltette a reformmozgalmat a bécsi udvar beavatkozásától, békés változást akart – 1848 óta tudjuk, ez nem jött össze. Gróf Széchenyi István Fotó / Picasa Az udvar és a nemesség A fentiekből is látszik, hogy Széchenyi nagyobb hangsúlyt fektetett az arisztokráciára, de nem így Kossuth.
Széchenyi És Kossuth Vitája By Marcell Szabolcsi
Kossuth jogi diplomájának megszerzése után, hosszú és küzdelmes éveket követően, publicisztikáival tudta kivívni az elismertséget. Az első reform-országgyűlésen Kossuth még csak felszólalási jog nélküli követ volt, majd írásaival, a Pesti Hírlapban megjelenő cikkeivel vált az ellenzék markáns alakjává. Míg Széchenyi arisztokrata származása miatt "alapból" tagja lehetett a felsőháznak, addig Kossuthnak komoly erőfeszítések árán sikerült csak elérnie az alsóházi képviselőséget. Mindezek dacára a legfontosabb, 1847 őszén kezdődő reform-országgyűlésen mindketten az alsóházi képviselőségért indultak a választásokon. (Széchenyi tudta: az érdemi munka úgyis ott zajlik majd, nem a felsőházban. ) A véleménykülönbségek Kossuth Lajos és Széchenyi gróf alapvetően négy kérdésben különböztek nagyon egymástól. Az első a reformkor elindításában és a változások kezdeményezésében főszerepet játszó társadalmi rétegről szólt. Míg Kossuth a magyar liberális köznemességet tartotta legalkalmasabbnak az átalakulás végrehajtására, addig Széchenyi szerint erre a hazai arisztokrácia volt a legmegfelelőbb.
Egy Nyugat-európai mintájú alkotmányos rendszer bevezetésére vágytak, vagyis egy Ausztriához laza szálakkal kötődő, szabad, modern Magyarországra ahol nincs jobbágyság, ahol senki nem áll személyi függés alatt, ahol nincsenek nemesi kiváltságok (származásra épülő adómentesség), ellenben szabad a sajtó és a magyarok saját nyelvükön, önállóan működő parlamenttel vezethetik saját országukat. Jó szándék és a viszonyok, körülmények javításának terve vezérelte őket. Hazafiak voltak, művelt értelmiségiek, önzetlen "nagy emberek", a korszak legnagyobb "államférfiai". Kossuth egyszerű, köznemesi család sarja volt, Széchenyi az ország második leggazdagabb és legelőkelőbb főrendi dinasztiájába született. (Az első az Esterházy család volt. ) Kossuth egy monoki családi házzal és némi földbirtokkal rendelkezett csupán, Széchenyinek 90 ezer holdja, több kastélya, faluja, illetve több száz szolgája, cselédje volt. Kossuth csak hírből ismerte a bécsi burg és a császári központ életét, Széchényi bejelentés (audiencia-kérelem) nélkül járulhatott bármikor a császár elé, és néha együtt reggelizett Metternich kancellárral.