Negatív Kitevőjű Hatványok
Ekkor Kimutatható, hogy a negatív kitevőjű hatvány ilyen értelmezésekor a hatványozás korábban ismert azonosságai mind érvényben maradnak. Racionális kitevős hatványok A hatványozás további általánosításaként értelmezni akarjuk a tört kitevőjű hatványokat is. Itt a 4. azonosságból kiindulva próblunk közelebb kerülni a lehetséges értelmezéshez: A fenti okfejtés azt sugallja, hogy az a szám -edik hatványán azt a számot kell értsük, aminek n. hatványa éppen a. Ez a szám definíció szerint nem más mint root{n}{a} Legyen a > 0, továbbá legyenek p és q pozitív egészek. Ekkor olyan pozitív valós szám, amelynek q -adik hatványa -nel egyenlő. Negatív kitevőjű hatványok. Igazolható, hogy a hatványozás azonosságai továbbra is igazak maradnak: stb. Fontos megjegyezni, hogy negatív számok körében nem értelmezzük a tört kitevőjű hatványt. Ha ugyanis annak lenne értelme, akkor értéke nyilván nem függhet a kitevő alakjától. Így például: nem értelmezhető értelmezhető Valós kitevős hatványok Végül a hatványozás teljes általánosításaként vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető egy pozitív valós szám irracionális hatványa.
NegatÍV EgÉSz Kitevőjű HatvÁNyok:
Csak pozitív alapnak értelmezhetjük bármely törtkitevőjű hatványát, de ha a törtkitevő pozitív szám, akkor annak a 0 alapnál is van értelme:. Pozitív alap esetén a törtkitevőjű hatvány csak a törtkitevő értékétől függ, a törtkitevő alakjától nem. Például: Meggyőződhetünk arról is, hogy a törtkitevőjű hatvány (1) alatti értelmezése esetén a hatványozás minden azonossága érvényben marad a törtkitevőjű hatványoknál is. Megjegyzések a törtkitevős hatványokról I. A célszerűnek ígérkező definíció és a gyökök szorzására vonatkozó azonosság alapján: II. Az azonos alapú hatványok szorzásának azonosságát és a törtkitevőjű hatványok jónak gondolt definícióját használjuk fel:. Mindkét esetben ugyanahhoz az eredményhez jutottunk. Ha n=1, akkor miatt most 1 kitevőjű gyökről kellene beszélnünk. Ennek értelmezése azonban felesleges, mert azaz egész kitevőjű hatvány. Negatív egész kitevőjű hatványok:. Ha a kitevő negatív előjelű tört, például akkor ezt alakban írjuk fel: Ugyanilyen átalakítást végezhetünk bármely törtkitevőjű hatványnál, ha a kitevője negatív.
Az érdekessége, hogy egy egyenletes és egy egyenletesen lassuló mozgást hasonlított össze, melyek kezdősebessége azonos. Az általa létrehozott logaritmus táblázat alapszáma 1/ e volt, ez kissé nehézkessé tette használatát. Ezek a nehézségek vezették Napiert a tízes alapú logaritmus gondolatához, mely ebben az időben felmerült egy londoni professzor Henri Briggs (1561-1630) elméjében is. Briggs két ízben is meglátogatta Napiert Skóciában, melynek nyomán összebarátkoztak és közösen dolgozták ki az új, gyakorlatilag kényelmesebb tízes alapú logaritmusrendszert. Ennek alapja a sorozatok összehasonlítása volt. Briggs már 1617-ben publikálta 1-től 10 8 -ig terjedő számok 8 jegyű logaritmustáblázatát, majd 1624-ben megjelentette Logaritmikus aritmetika című részletesebb munkáját. Innentől kezdve a logaritmus a számítási technikák fontos részévé vált és az egész világon elterjedt. A XIX. században megjelentek olyan eszközök, melyek segítséget nyújtottak a gyors számításokhoz. Ilyen volt az 1827-ben elkészült logarléc is.