A Vér És A Nyirok Szerepe Az Immunitásban
Ezek a következők: Tápanyagok – az emésztéssel lebontott glukóz és zsírok, amelyek a szervezet tápanyagai. Hulladékanyagok – például a szén-dioxid és a karbamid. Hormonok – kémiai üzenetközvetítő anyagok, a véráram útján jutnak el hatáshelyükre. Fehérjék – antitestek és a véralvadás faktorai. Ásványi anyagok – nátrium, kalcium és kálium; mindezek létfontosságú elemek. A vízben nem oldódó anyagok albumin – fehérjéhez kötött állapotban keringenek a vérben. Küzdelem a betolakodókkal A szervezet állandó veszélyben forog, hiszen a kórokozók folyamatosan támadnak. A vér, a nyirokrendszer sejtjei, az antitestek, nyirokszervek, a teljes immunrendszer azért dolgozik, hogy a külső fenyegetéseket, támadásokat elhárítsa. A nyirokrendszer nyirokerekből, nyirokcsomókból és magából a nyirokfolyadékból áll. Feladata részben a szöveti folyadékfelesleg elszállítása, illetve a kórokozók kiszűrése és ellenük immunválasz indítása a nyirokcsomókban lakó fehérvérsejtek, az ún. limfociták segítségével.
A Vér Szerepe 1
A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmá ból (sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma). Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát, szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a szervezet hőszabályozásában illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen anyagok ellen). A vérplazma az ionok körül leggyakrabban a Na +, K +, Ca 2+ kationok illetve a Cl – és a HCO 3 – anionok fordulnak elő. A kisebb szerves molekulák közül a szénhidrátok és lipidek anyagcseréjéből származó glükóz, valamint a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréjéből származó aminosavak, karbamid és húgysavak találhatók jelentősebb mennyiségben. A plazmafehérjék egyik típusa az albuminok (egyszerű fehérjék), amelyeknek a vér ozmózisos jelenségeiben illetve a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe.
A vérkeringésünk feladata testünk sejtjeinek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása. Vérünk az, amely a szervezetünk számára szükséges anyagokat szállítja a rendeltetési helyre, a szükségtelen anyagokat pedig elszállítja. A vér létfontosságú az életben maradáshoz, ezért fontos, hogy amennyiben tehetjük, adjunk vért, hogy az arra rászorulókon segíthessünk. A vér szervezetünk életadó testnedve, folyékony szövet. Az embereken kívül, ez a vörös színű folyadék található meg a gerincesek és a másodlagos testüregű gerinctelen állatokban is. Fő rendeltetése az oxigén és különböző tápanyagok elszállítása a sejtekhez, a szén-dioxid, a salakanyagok és az anyagcseretermékek elszállítása a kiválasztás heyére. Vérünk részt vállal a szervezet védekező rendszerében, a hormonok szállításában és a hőmérsékletszabályozásban. Senkinek nem kerülhette el a figyelmét, hogy a vérnek enyhén sós, fémes íze van, színe pedig piros. A vér egy zárt érrendszerben kering (ez a vérkeringés); a szívtől a test különböző irányába artériákban, vissza a szív felé pedig vénákban halad.
A Vér Szerepe 5
Adjunk-e vért? Válaszunk, határozottan igen! Amellett, hogy a véradással életet menthetünk, saját magunkkal is jót teszünk. Véradáskor a külön kémcsőben levett vért szűrővizsgálatoknak vetik alá, amelyek által kimutathatóak az egyes betegségek, így olyan fertőző betegségekről is tudomást szerezhetünk, amelyről egyébként nem is tudtunk. Nagyon fontos ebből a szempontból a HIV-teszt, szifilisz, illetve a hepatitis B és C kiszűrése, amely betegségeket az általános laborvizsgálatok során nem szoktak vizsgálni. A véradót bármilyen betegségre utaló jel esetén értesítik, hogy mihamarabb orvoshoz mehessen. Hasznos lehet vért adni saját magunk részére is. Azok, akik nagyobb műtét előtt állnak – akár kombinált plasztikai beavatkozás ra készülnek, ahol szükség lehet transzfúzióra, érdemes ezen a megoldáson elgondolkozni. A saját vér levétele műtét előtt két, illetve három héttel történik az Országos Vérellátó Szolgálat illetékes intézményében, amelyet a felhasználásig ugyanúgy tárolnak, mint a hagyományos transzfúziót.
Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő károsodása, vérveszteség, hemolízis. A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy van sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak – színtelenek. Számuk összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van. A granulociták (karéjos sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul – genny. A monociták (nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és enzimjeik segítségével lebontják őket.
A Vér Szerepe 9
több mutatása Így kezdjen el sportolni, ha túlsúlyos Mozogni kellene, hogy lefogyjon, de attól tart, hogy lesérül, fájni fognak az ízületei vagy a lába a túlsúly miatt? Ne aggódjon, így is elkezdheti az edzést.
Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.