Bálinth Gyula Tasso-Fordítása – Wikiforrás

Végre megírtak róla az újságokban egy olyan mondatot; amilyenre hiába lesett egész életében: "Egyike volt legkiválóbb műfordítóinknak. " Az ilyen mondatok úgylátszik csak a volt igével együtt íródnak le. Most ő is hozzájutott e dicsőséghez, mert meghalt és most már itt az ideje, hogy megtudja róla a világ, ki volt? Az ilyen kisplasztikus művészek ritkán kerülik el ezt a sorsot, mert az ő világuk népessége csak azokból a kevesekből verődik össze, akik hozzáértéssel szokták meglátni a kicsiben a nagyot és tudják: milyen nagyszerű a művészet még akkor is, ha szinte láthatatlan és jelentéktelen módon nyilatkozik meg. A versfordítás hálátlan művészet. Mindig a szerző van előtérben és kenyérkereső mesterségnek is hálátlan mesterség, mert nem lehet nagy tömegekben a közönség elé dobni a produktumot. Google fordító magyar olasz fordító. Kevés esetben akad nagyobb közönsége is. A vásárcsarnokokba is többen járnak, mint az ötvösboltokba, ahol közelről kell vizsgálni a szép műtárgyakat és érteni kell a művészethez. Egyidőben, körülbelül harminc esztendővel ezelőtt még ráragyogott a dicsőség a műfordítókra, mert akkoriban még kevesen tudtak idegen nyelveket és valósággal hazafias missziónak tekintették a külföld műremekeinek magyar nyelvre való átültetését.

Az Új Honvéd-Edző Szerint A Magyar Foci Nem Gyengébb Az Olasz Bajnokságnál : Hunnews

Ez okokból fordítónk a hexametert választotta, még pedig úgy, hogy minden két hexameter sort hol jobban, hol gyöngébben összehangoztatott. Először is nem értjük, hogy Tasso stanzáit (octave rime) miért nevezi a szerző alexandrinusoknak. Azon is csodálkozunk, hogy ez idom iránt oly ellenszenvvel viseltetik s a magyarban megtagad tőle minden hangzatosságot, holott ez a leghangzatosbak egyike s már Kisfaludy Károly is megküzdött vele. Im hangzatosságának némi bebizonyítására egy stanza, épen Tasso énekének harmadik stanzája: Tudod, hogy a világ mind arra tódul, Hová Parnassus önti csábjait, S a költeménynyel fűszeres valótúl Rögzött se fél, oly édesen javit. Fordító magyar olasz. Így a beteg gyermek, ha kóstolóúl Mézzel kenők a csésze ajkait, A keserű nedvet csalódva issza, Hogy a csalásban éltét nyerje vissza. Fordítónk rímes vagy asszonancziás hexameter soraiban így hangzik e stanza: Jól tudod ott lel az emberi szív legfőbb örömére, Hol Parnassi gyönyör kínálkozik élvezetére; A hol igazság lágy szeliden rímekbe simulva Szikla kemény szíveket lágyít s vonz hódolatára.

Traduttore – Wikiszótár

E hibáztatás nem zárja ki méltánylatunkat, melyet fentebb kifejezénk, s óhajtjuk: vajha Bálinth Gyula úr ne hagyna föl további munkásságával s lenne köztünk az olasz költészetnek hovatovább kitűnő átültetője! — Érdekesnek tartjuk még megemlítni, hogy e mű Gizella ausztriai főherczegasszony ő fönsége költségén jelent meg s neki van ajánlva. Megjegyzés ↑ A kiadás szerkesztőjének, Arany Lászlónak közlése.

Carducci neoklasszikus, tömör nyelve strófáinak muzsikálása nagyon megnehezíti költeményeinek lefordítását. A különös módon kiszámított művészettel elhelyezett szavak és a klasszikus jelzők által megrögzített hangulat-vibráció visszaadása rendkívül nehéz. A pontosan dolgozó fordító filológiailag nagyszerűen tolmácsolhatja a versek értelmét, de aki az eredetit olvasta, azonnal észreveszi, hogy az ilyen fordításból hiányzik a láthatatlan bűbáj: a hangulat és a klasszikus páthosz. Zoltán Vilmos beletudta magát élni Carducci költészetének klasszikus világába és a nehéz olasz verseket valóban művészettel varázsolta át magyar versekbe. Olasz magyar fordito. De még e Carducci-fordításai közt is magasan kiemelkedik az "a Satana" (Sátánhoz) című hatalmas költemény, mely bizarrságban és a költői emóciónak hatalmas terjeszkedésével egyenlő értékű Poe Edgar Hollójával. Ez a terjedelmes óda próbára teheti a legkiválóbb műfordítót is és dicsősége marad Zoltán Vilmosnak az, hogy műfordítása úgynevezett végleges fordításnak mondható, tökéletessége és szépsége miatt.

Obi Irodai Szék