1868 Nemzetiségi Törvény
Az MTA olyan kapcsolatra törekszik az egyetemmel és annak kutatóközpontjával, amelynek fontos szerepe lehet az MTA által tervezett tudományos tanácsadás gyakorlatának kialakításában. Források: A nemzetiségi kérdés (11.2.6) - DigiTöri. Az együttműködés keretében a közigazgatásba készülő egyetemi hallgatók és a már ott dolgozók oktatási, képzési, szakképzési szinten tartó anyagokat és oktatási programokat kapnak, az Eötvös József Kutatóközpontban dolgozókat pedig az MTA szakértői hálózatába vonnák be. Az akadémia kész az egyetem képzéseinek támogatására, a hallgatók szakmai gyakorlatra, szakdolgozatra történő fogadására, de partnerek a közigazgatás társadalmi megbecsültségének erősítésében és a jövő közigazgatásának és államvezetésének várható feladatiról való együtt gondolkodásban is – zárta szavait Freund Tamás. A konferencián egyebek mellett szót ejtettek Eötvös József közéleti szerepvállalásáról, államtudományos munkásságáról és korának európai egyházpolitikai vitáiról is. Szerző: Tasi Tibor Fotó: Szilágyi Dénes
- Az 1918 előtti hazai közoktatás nyelvének szabályozása - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
- Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény? - Rubicon Intézet
- A nemzetiségi törvénytervezetek és törvények évtizede - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
- Források: A nemzetiségi kérdés (11.2.6) - DigiTöri
Az 1918 Előtti Hazai Közoktatás Nyelvének Szabályozása - Veritas Történetkutató Intézet És Levéltár
2020. 10. Mikor született meg az első magyarországi nemzetiségi törvény? - Rubicon Intézet. 16 péntek, 10:58, 645 látogató CSERVENKA JUDIT (Budapest) "Nyelvében él a nemzet". A nyelvi jogok szabályozása és gyakorlati érvényesülése az Osztrák–Magyar Monarchiában című vitával kezdte őszi-téli előadássorozatát a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. A témát Hermann Róbert moderálása mellett Nagy Noémi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és Lajtai László, a VERITAS munkatársa vitatta meg. A magyar nyelv hivatalossá tételéről rendelkező törvény (1844) A hallgatóság létszámának járványügyi korlátozása miatt online is közvetített eszmecsere bevezetéseként Hermann Róbert emlékeztetett a téma napjainkig ható aktualitására, és kérte Nagy Noémi jogtörténész t – aki ebből írta doktori disszertációját – a nyelvi jogok fogalmi tisztázására, valamint kapcsolatára a hatalom kérdésével. A nyelvi jogok: a jog által biztosított alanyi jogok – összegezte röviden hosszabb tudományos fejtegetését Nagy Noémi, aki az említett disszertációjához öt államot vizsgált, hogy miként szabályozzák, és egyáltalán mikor jelentkezett először igény arra, hogy szabályozzák e jogokat.
Mikor Született Meg Az Első Magyarországi Nemzetiségi Törvény? - Rubicon Intézet
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt rektora, a Fodor István Kutatóközpont első vezetője emlékére állítottak és avattak mellszobrot, amely az intézmény parkjában kapott helyet. Szikura József neve Nagyberegen … Olvass tovább 2018. november 6–9. között Tudományos Napokra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tudományos napok keretében négy nap alatt két tudományos vitaestre, egy Tudományos alapismeretek képzésre, valamint a XV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciájára jutott idő és energia. A rendezvénysorozat november 6–án vette kezdetét az első vitaesttel, ahol Prof. Dr. Mandrik Iván, … Olvass tovább Amint azt beharangozónkban jeleztük, 2018. november 9-én a "GENIUS" Jótékonysági Alapítvány és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola közös szervezésében XV. alkalommal került megrendezésre a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája. A nemzetiségi törvénytervezetek és törvények évtizede - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. A tanácskozás helyszíne Beregszász, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete volt.
A Nemzetiségi Törvénytervezetek És Törvények Évtizede - Veritas Történetkutató Intézet És Levéltár
2021. november 6-án ünnepélyes gyászszertartás keretében temetik vissza eredeti nyughelyére Eötvös József és nagyszülei földi maradványait Ercsiben. Az ünnepi gyászmisét Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke celebrálja a Jubileumi Eötvös Kórus kíséretével. Méltató beszédet mond Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. Ezt követően a földi maradványokat halottaskocsi viszi végső nyughelyükre, a Szapáry–Eötvös-kápolna sírboltjába. A gyászszertartás után dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mond búcsúbeszédet. A Magyar Nemzeti Múzeum és Ercsi Város Önkormányzata emlékkonferenciával és a kápolnában rendezett tablókiállítással, valamint egy virtuális Eötvös-kiállítással emlékezik hazánk első vallás- és közoktatásügyi miniszterére, a népoktatás és a tankötelezettség bevezetőjének alakjára. Eötvös József 1865 körül, Sreczker J. felvétele, MNM TF ltsz. : P 72. 13. M Eötvös halála és temetése Mint hivatalban lévő miniszter és az Akadémia elnöke Eötvös szinte az utolsó pillanatig dolgozott, jelentést készített a népiskolai nevelés állapotáról.
Források: A Nemzetiségi Kérdés (11.2.6) - Digitöri
Nevéhez fűződik az általános tankötelezettség bevezetése 6 és 12 éves kor között, egyenjogúságot biztosított az egyes felekezeteknek és nemzetiségeknek az oktatásban, közreműködött a zsidó vallás emancipációjában, továbbá szakfolyóiratot indított Néptanítók Lapja címmel. Tanárképző főiskolát is felállított, valamint támogatta az egyetemeket. Jóllehet később minden politikai párt elismerte munkásságát, minisztersége alatt számos kritikával illették. 1870 őszén súlyosan megbetegedett, nem sokkal később pedig elhunyt. Fia, Eötvös Loránd – egyetemünk névadója – alapította az egyik legnevesebb szakkollégiumot, az Eötvös Collegiumot, mely máig édesapja nevét viseli. Szintén az oktatáspolitikus nevének állít emléket az Eötvös-koszorú és az 1999-ben alapított állami elismerés, az Eötvös-díj. Ezenkívül számos iskola is a reformer nevét viseli. "Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz. " /Eötvös József/ Válogatás további, a félévben jubiláló alumnusaink közül: 175 éve született Plósz Sándor jogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter.
[... ] 14. Az egyházközségek [... ] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. [... ] 17. Az állam [... ] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. [... ] 20. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja. 21. Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni. [... ] 26. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is.