Szeressétek Odor Emíliát
Kultúra - Filmforgatás - Szeressétek Odor Emíliát Magyarország, Békés, Szabadkígyós Szabadkígyós, 1969. július 16. Moór Mariann (Nóra néni, b1), mellette Bulla Elma (igazgatónő, j2), Gurnik Ilona (b2), Békés Rita (j), Ronyecz Mária (b3, Judit nővér), mögötte Sulyok Mária (b4, hátul, Tassy tanárnő) és Törőcsik Mari (illemtanárnő, takarásban) színésznők a Szeressétek Odor Emíliát című, színes, szélesvásznú film egyik jelenetének forgatásán Szabadkígyóson. A film egy leánynevelő intézetben játszódik a millennium évében. A címszerepet egy amatőr diáklány, Szabó Ildikó (később neves filmrendező) alakítja, a film operatőre Zsombolyai János, a rendező Sándor Pál. MTI Fotó: Friedmann Endre Az 1874 és 1879 között, romantikus stílusban épült szabadkígyósi Wenckheim-kastély és annak parkja adja a forgatási helyszínt. Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Zrt.
Szeressétek Odor Emilia Clarke
A verseny egymás ellen fordítja a lányokat. Odor Emilia felismeri, hogy manipulálják őket. Szereplők [ szerkesztés] Szabó Ildikó (Szabó Gabriella néven) – Odor Emilia Bulla Elma – az intézet igazgatónője Sulyok Mária – Tassy tanárnő Törőcsik Mari – illemtanárnő Békés Rita – tanárnő Gurnik Ilona – tanárnő Moór Marianna – Nóra néni Ronyecz Mária – Judit nővér Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Vajda Judit: Szeressétek Odor Emiliát!, Filmkultúra 1971 Évfolyam 2 szám, További információk [ szerkesztés] A film, ahogyan sosem hallottuk, Szeressétek Ódor Emíliát! filmplakát, m v sz Sándor Pál filmjei Bohóc a falon (1968) Szeressétek Odor Emiliát! (1970) Sárika, drágám (1971) Régi idők focija (1973) Herkulesfürdői emlék (1976) Szabadíts meg a gonosztól (1979) Ripacsok (1981) Szerencsés Dániel (1983) Csak egy mozi (1985) Miss Arizona (1988) Noé bárkája (2007) Vándorszínészek (2018)
Szeressétek Odor Emilia Romagna
Szeressétek Odor Emíliát
filmelőzetes beküldése Szeressétek Ódor Emíliát! fórumok Vélemények GyermeklakĂłbizo.., 2010-03-11 12:39 9 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
csatoltatta Békés vármegyéhez. A török időkben elnéptelenedett helységet1720-ban kapta több más birtokkal együtt, jutalmul a császártól Harruckern János György élelmezési főhadbiztos. Az "új földesurat" 1722-23-ban az Országgyűlés honosította, ettől kezdve echte magyar báróként viselkedett. A család fiági kihalása után a Wenckheim-rokonság szerezte meg a kígyósi pusztát és a hozzá tartozó földeket. A mesekastély körül évszázadnál öregebb platánok, tölgyek, mocsárciprusok, hársak, páfrányfenyők állnak. Szép a francia kert közepén álló mészkő szökőkút - és ha az ember előre bejelentkezett, a múzeumba is benézhet, ami szintén egyedi élményt kínál. A kastély- iskolát még ma is hatalmas cserépkályhákkal fűtik. Itt nincs gázszámla, vannak viszont hajnalban kelő fűtők, akik vödörben cipelik a szenet. Imponáló a belmagasság: a tanári szobában három panellakás férne el egymás fölött. A Békéscsabától 11, Gyulától 15 km-re fekvő gyönyörű kastélypark megérdemli, hogy aki erre a vidékre vetődik, tegyen egy kis vargabetűt, hogy megcsodálja.