Helen Keller Speaking

Helen 39 országban járt e célokból. Radikális nézeteket vallott a 20. század szociális és politikai helyzetével kapcsolatban. Számos híresség barátságát élvezte, például Charlie Chaplinét, és minden amerikai elnökkel találkozott, aki az ő életében betöltötte ezt a tisztséget. Megmutatta, hogy csak tőlünk függ, mit kezdünk az életünkkel Helen Keller hihetetlen életművet hagyott hátra, nem is csak könyveiben megfogalmazott mondanivalója, hanem az elképesztő optimizmusa miatt, ahogyan a világról gondolkodott. Az 1965-ös New York-i Világkiállításon a Leghíresebb Hölgyek közé választották őt. Helen 1961-ben több stroke-ot kapott, így életének utolsó éveit a világtól visszavonultan, otthon töltötte. 1968-ban álmában halt meg 88 évesen. Történetét számos módon feldolgozták, többek között némafilmben, játék- és dokumentumfilmben, képregényben. Életének és munkásságának legfontosabb üzenete egyértelmű és örök érvényű: minden akadály leküzdhető, csak akarat és felfogás kérdése.

Miss Sullivan gyöngyök és szalmaszálak segítségével mutatta meg Helennek az alapműveleteket. Tízéves volt, amikor nekifogtak a folyékony beszéd megtanulásához: Helen egyik kezét a beszélő vagy éneklő ember torkára, másikat a szájára tette, és utánozni kezdte a rezgéseket, az ajkak mozgását. Leginkább az inspirálta, hogy végre nemcsak Martha, Anne, hanem kishúga, Mildred is megérti majd, amit mondani akar. "Mikor beszélni kezdtem, olyan szép gondolatok jöttek ki ajkamon, amelyeket talán soha sem tudtam volna létrehozni, ha csupán ujjaimmal beszéltem volna. Kimondhatatlan isteni ajándéknak tartom, hogy élő szavakkal szólhatok, melyekhez nem kell magyarázat. " Mary Ingraham, Bunting-Smith és Helen Keller Az első siketvak diplomás 1896-ban beiratkozott az Ifjú Hölgyek Cambridge Iskolájába, majd 1900-ban felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára, ahol magna cum laude szerzett bölcsészoklevelet, majd ezek után a Harvardon is lediplomázott. Mindvégig mellette volt hű tanítója, Miss Anne Sullivan, hiszen ő volt a tolmács az egyetemi előadó és Helen között.

Helen élete során az összes amerikai elnökkel találkozott és kivétel nélkül rávette őket, hogy fordítsanak nagyobb hangsúlyt a testi fogyatékossággal élő gyermekek, a vakok és siketek oktatására, hiszen őket is megilletti a tanulás joga. Célt ért. "Nélkülük nem éltem volna" Miss Sullivan mindvégig Helen mellett maradt, sőt egy háztartásban is éltek a tanító férjével együtt. Miután Anne egészsége megromlott, a segítő szerepet az akkori házvezetőnő, Polly Thomson vette át. Helen mindenhol hangoztatta, hogy ő mitsem érne Anne nélkül, aki igazán hasznossá és széppé varázsolta nehéz életét. 1936-ban Anne meghalt, így Helen odaadó társa Polly maradt, akivel ismét járni kezdték az országot, hogy pénzt gyűjtsenek a nemlátók taníttatására. Helen Keller összesen tizenkét könyvet írt, és számos cikket publikált az elesett emberek védelmében. Csakhamar híres szerző és szónok lett, bárhol megfordult a világban, mindenütt szeretettel és érdeklődve fogadták. Hallgattak nehezen megszerzett szavára. 1964-ben megkapta Amerikában az egyik legrangosabb állampolgári kitüntetést, 1965-ben a New York-i Világkiállításon a Leghíresebb Hölgyek közé választották.

Szülei ezért úgy döntöttek, hogy házi tanítót fogadnak mellé, hogy a hétéves kislány tudásvágyát csillapítani tudják, fölösleges energiáit ne hisztérikus sírásokba fojtsa, hanem környezete megismerésébe. Ekkor érkezett hozzá a bostoni vakok intézetéből Miss Anne Mansfield Sullivan, aki felnőtt koráig erősen látássérült volt, de később valamelyest mégis visszanyerte szeme világát. Jelenlétéről így ír Helen: "Életem első tizenkilenc hónapja alatt a tágas mezőkről, a fényességről, a fákról és virágokról olyan képet szereztem, amelyet az azután következő sötétség nem tudott egészen kitörölni. Ha egyszer láttuk, miénk a nap és mit a nap mutat. Rendre hozzászoktam a csendhez és sötétséghez, s sokszor elfeledtem, hogy még valaha másképpen is volt, amíg megérkezett ő, a tanítóm, aki fölszabadította lelkemet" – ekkor még egyikőjük sem sejtette, hogy ötven év barátság is összefűzi majd őket. Miss Sullivan is Helen kezébe rajzolta az adott szó betűit, és addig gyakoroltatta a kislánnyal ezeket a mozdulatokat, amíg tökéletesen nem ment.

1, 129 keller témájú stockfotó, -vektorkép és -illusztráció áll rendelkezésre jogdíjmentesen. Nézze meg keller stockvideóinkat

Annak ellenére, hogy nem látott, nem hallott, gyönyörű tájleírásai voltak, kifejezetten jól szemléltetve, mit érzékelt a világból tapintás, szaglás formájában. Az azért furcsa volt, ahogyan arról beszélt, hogy valamit először "látott" vagy "hallott" (pl. a lovak nyerítését, vagy a fegyverropogást). Nagyon örültem, hogy szüleivel és egészséges testvéreivel ilyen jó volt a kapcsolata. Az egész családja nagy szeretettel vette körül, de az iskolatársai, a szakemberek és ismeretlenek is támogatták, segítették őt. Megható volt, amikor azt írta, hogy szégyellnie kellene magát azért, mert néha eszébe jut, mennyi minden nem adathatott meg neki az életben, mert úgy érzi, hogy mások még kevesebbet kaptak, mint ő. Pedig ha belegondolunk, milyen sok mindentől megfosztotta őt a betegsége… A könyv nem egy regény, vagy összefüggő, kronológiai sorrendben megírt mű, inkább visszaemlékezés azokra az élményekre, amik meghatározóak voltak életében, amiket szívesen idézett fel, kifejezetten arra fókuszálva, ő hogyan élte meg ezeket.