Közvetlen Közelről Lőtte Le Három Katona A Magyar Tábornokot - Blikk

Friday, 12 July 2024
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen reggel zászlófelvonást tartottak, amin volt Magyar Takarodó, felvonuló történelmi zászlók és díszlovasegység is. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál az országgyűlés, a kormány és az államfő képviselő tisztelegtek. Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja. Megemlékezéseket tartanak Debrecenben az aradi vértanúk emléknapja alkalmából. Idén vasárnapra esett, de egyébként sem munkaszüneti nap, bár a középiskolában általában az első órában megemlékezést tartanak. Ezen a napon végezték ki Aradon az 1848–49 -es forradalom tizenhárom honvédtábornokát, Budapesten pedig Batthyány Lajost, az első független magyar kormány miniszterelnökét.

Az Aradi Vértanúkra Emlékeztek A Vajdaságban

Az eseményen beszédet mond, majd koszorút helyez el Hende Csaba honvédelmi miniszter. A kivégzett tábornokokra és Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre emlékeznek Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Kaposváron. Megemlékezések lesznek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen is, ahol Csejoszki Szabolcs görögkatolikus parókus mond beszédet. Felvirágozzák a rézágyút A vértanúkra emlékeznek Fonyódon, Hatvanban is, ahol a helyi polgármesterek tartanak ünnepi beszédet. Az aradi vértanúk tiszteletére Hévízen, Keszthelyen és Csepelen is megemlékezéseket tartanak. Az aradi vértanúkra emlékeztek a Vajdaságban. A nemzeti gyásznapon az MSZP XVIII. kerületi szervezete tart megemlékezést a Kiss Ernő honvédtábornok emléktáblájánál, beszédet mond Simon Gádor, az MSZP elnökhelyettese. A megemlékezésen rész vesz az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat is. "Az aradi vértanúkért szól a harang…" – címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt zenés emlékműsorral tiszteleg a II. kerületi Öntödei Múzeum, ahol ismét felvirágozzák Gábor Áron rézágyúját.

Ma Van Az Aradi Vértanúk Napja | Paraméter

A valóság az, hogy e mondatok később, stílusuk alapján a 19. század vége körül, ismeretlen szerző által elképzelt mondatok. A kivégzés napjáról számtalan, sok esetben a szemtanúk által lejegyzett feljegyzés és visszaemlékezés maradt fenn, azonban ezek egyike sem említi e mondatokat, szerintük a vértanúk némán mentek hóhérjaik elé. Ma van az aradi vértanúk napja | Paraméter. Nem idézi e mondatokat Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharc története című, [6] 1894 -ben megjelent monumentális, öt kötetből álló munkája sem, aki pedig a kivégzés előtti éjszakát és a kivégzés napját percről percre, szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva közli. A költött mondatok: " Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak. " – Aulich Lajos honvédtábornok, hadügyminiszter Aradi vértanú Származása Legenda szerinti utolsó mondata [7] * Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) német "Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. "

Megemlékezéseket Tartanak Debrecenben Az Aradi Vértanúk Emléknapja Alkalmából

Hiszen drága a bronz. *** A köztéri műalkotás a Modern Városok Program Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy negyed fejlesztési projekt (Iktatószám: GF/SZKF/1029/8/2017) keretében valósult meg.

Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez, Jäger! (Rajta, vadászok! ) Éljen a haza! " Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe, a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye lett. Magyarország első miniszterelnökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumban nyugszanak. Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a tizenhárom honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel.

A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet. Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták. A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour osztrák hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány éjszaka egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és súlyos vérvesztesége miatt nem lehetett végrehajtani a megbecstelenítőnek számító, jobbára köztörvényeseknél alkalmazott akasztást. Mivel a kivégzésnek meg kellett történnie, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta - ennek hallatán Haynau később idegrohamot kapott.

Dr Fazakas Eszter