Románia Legmagasabb Ponta Delgada
Erdélyi Alpok, más néven Déli-Kárpátok, román Carpaƫii Meridionali, hegyvidéki régió Dél – Közép-Románia. A Kárpát-hegyi ív azon szakaszából áll, amely a Prahova folyó völgyétől (Kelet) a Timiş és a Cerna folyók közötti résig terjed. Cugir közelében, a romániai Erdélyi Alpok lábánál., William Gelman/Fekete Csillag Britannica Kvíz Egész Hegyek Kvíz Mi a legmagasabb hegység Dél-Amerikában? Melyik országban találhatók a Déli Alpok? Csipke a hegymászó csizma szoros, mert ez a kvíz tesztelni fogja, hogy lehet meghódítani a legmagasabb csúcsok a tudás. Keleti-Kárpátok – Wikipédia. Az Erdélyi Alpokban az átlagos magasság 4, 920-5, 740 láb (1, 500-1, 750 méter)., Románia legmagasabb pontja, a Moldoveanu-hegy (8, 346 láb), a Făgăraş tartományban található, Szibiu városától délkeletre. A teljes hossza körülbelül 155 mérföld (250 km). Az Erdélyi-Alpokban három tartománycsoport található. A Kárpátok magasabb, folytonosabb és járhatatlanabb szakasza, mint a keleti és nyugati szegmensek, és csak négy hágóval törik meg őket. Van egy nagy intermontán depresszió, a Petroşani.
- Románia Legmagasabb Pontja – Apartment Afia
- Keleti-Kárpátok – Wikipédia
- Fogarasi-havasok kisokos, Románia
Románia Legmagasabb Pontja – Apartment Afia
Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Románia legmagasabb ponta delgada. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős. Általános adatok [ szerkesztés] Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m). Határok [ szerkesztés] Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja. Domborzata [ szerkesztés] Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban.
Keleti-Kárpátok – Wikipédia
Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat: Erdély applikáció Kőhalom vára Erdély az ország középső-nyugati része, amely a valahai Erdélyi Fejedelemségből alakult ki, és történelmileg nagyjából egységes, ám kulturálisan nagyon különböző területeket takar. Sokszor Erdély alatt egy jóval bővebb tájegységet, a történelmi Magyarország Romániához csatolt részét értik, azaz a régiót délnyugatról határoló Bánságot, a nyugati Partiumot és az északi Máramarost is ezzel a névvel említik. Mindkét régió meghatározásra áll, hogy északkeleti szomszédja Bukovina, keleti Moldva, délkeleti Munténia, déli Olténia. Románia Legmagasabb Pontja – Apartment Afia. A Torockói-hegység A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel: Északnyugat-Erdély Közép- és Kelet-Erdély Délnyugat-Erdély A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja.
Fogarasi-Havasok Kisokos, Románia
A Déli-Kárpátok a Temes folyó völgyéig tartanak, főként kristályos kőzetekből álló alpesi jellegű hegyek, formájuk őrzi a legutóbbi jégkorszak nyomait (gleccservölgyek, kárfülkék, glaciális tavak). Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, Páring, Retyezát. Itt található a szénben gazdag Petrozsényi-medence is. A Déli-Kárpátok nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak. Románia legmagasabb pont a mousson. Herkulesfürdő Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domdorzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700-1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500-800 mm, a síkságon 500-600 mm.
m v sz Románia domborzati egységei Romániai Kárpátok Keleti-Kárpátok • Déli-Kárpátok • Nyugati-Kárpátok Előkárpátok Géta-Előkárpátok • Kanyar-Előkárpátok • Moldvai-Előkárpátok • Nyugati-Dombság Hátságok Erdélyi-medence • Géta-fennsík • Moldvai-hátság • Mehádiai-hátság • Dobrudzsai-hátság Alföldek Nyugati-alföld • Román-alföld Egyéb tájegységek A Duna árterülete • Duna-delta • A Fekete-tenger kontinentális talapzata A Romániában használt földrajzi felosztás szerint