Szalay Péter
A kerületi polgármester a lapnak arról is mesélt, hogy egyik nap beszállt egy taxiba, ahol a sofőr nem ismerte fel és hosszasan szidni kezdte neki a kerületi vezetést, mondván egy emlékművet akarnak felállítani a "meleg fekete embereknek". Baranyi azt mesélte, megpróbálta elmagyarázni a sofőrnek a dolgot, aki azonban nem hitt neki, mert olvasta az újságban, hogy nem így van. A lap megszólaltatta Szalay Péter alkotót is, aki azt mondta, a szoborról szóló hírek megjelenése után fenyegető e-mailt kapott egy ismert szélsőjobboldali személytől, aki azt ígérte neki, hogy "meg fogják büntetni", ha az installációt felállítják. A Guardian látványtervet is közölt a készülő alkotásról, amely egy féltérdre ereszkedett Szabadság-szobrot fog ábrázolni szivárványos színekben, felemelt kezét ökölbe szorítva. Szalay Péter Black Lives Matter-szobrát a neonácik máris ledöntötték. Szalay elmondása szerint 3D-nyomtatóval készül majd, és összesen 12 darabból állítják össze. Az alkotó azt is hozzátette, a kormánypárti reakció ellenére a szobor nem foglal egyértelműen állást a BLM-mozgalom mellett vagy ellen, a művészi koncepció szerint inkább a két olvasat között lebeg.
- Szalay Péter: aki ironikusan látja a világot - Nesze!szer
- Szalay Péter Black Lives Matter-szobrát a neonácik máris ledöntötték
- A The Guardianig jutott a budapesti Black Lives Matter-szobor híre, amit a kormány emelt belpolitikai üggyé
- Szalay Péter | University of Pécs
Szalay Péter: Aki Ironikusan Látja A Világot - Nesze!Szer
Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát? Szalay Péter | University of Pécs. A Ferencvárosi Önkormányzat által kiírt Public Art elnevezésű képzőművészeti pályázatra "a nyilvánosság tereihez és azok problémáihoz kötődő, kötetlen műfajú, interaktív, az adott közösséget vagy a társadalom egészét érintő kérdéseket tematizáló művekkel" lehetett jelentkezni. A kiírás egyik nyertes pályaműve Szalay Péter képzőművész 100 centiméter magas, szivárványszínű szobra, mely a New York-i Szabadság-szobor kicsinyített mása, térdelő pózban, felemelt, ökölbe szorított jobb kézzel. Az alkotást április 1-jén helyezték ki a Ferenc téren, a nézői reakciók pedig szinte rögtön jelentkeztek: a Mi Hazánk Mozgalom helyszínre érkező tagjai még aznap körbekerítettek egy paravánnal, aminek az oldalára "A feketéknek se tetszene a szivárvány" feliratú plakátokat ragasztottak.
Szalay Péter Black Lives Matter-Szobrát A Neonácik Máris Ledöntötték
(szúrágta fa, mikrofonok, erősítő, fülhallgató), Általános gólöröm 5. (beton). Szalay Pétert jelölték az Unicredit Bank mecénás, Korszakalkotók programjának vizuális művészeti díjára 2018-ban, bekerült a 3 legígéretesebb tehetség közé. Az artportal honlapján egy remek interjút olvashatunk Péterrel:
A The Guardianig Jutott A Budapesti Black Lives Matter-Szobor Híre, Amit A Kormány Emelt Belpolitikai Üggyé
Példátlan az is, ez persze pozitív, hogy a szoborról megjelenő nemzetközi cikkek miatt is (The Guardian, ArtReview, Euronews) összesen több mint húszmillióan kattintották a témát, ezáltal Szalay mint magyar művész jelentős tényező lett a nemzetközi képzőművészeti világban, amihez nyilván a szobor körüli politikai-közéleti polémia is hozzájárult. Mindez jó lesz arra, hogy húsz év múlva, amikor valaki tájékozódni szeretne a korszak magyar képzőművészeti tendenciáról és eseményeiről, bőven lesz hozzá kiindulópontja. A The Guardianig jutott a budapesti Black Lives Matter-szobor híre, amit a kormány emelt belpolitikai üggyé. Szerinte viszont alig esik szó viszont egy másik óriási dologról, arról, hogy Ágnes Dénes (magyarul Dénes Ágnes) magyar származású, hatvan éve New Yorkban élő képzőművész, a land art, a környezettudatos művészet (ökoart) úttörője és kiemelkedő művelője a Covidra és a klímaválságra reflektáló, The Future is Fragile, Handle With Care feliratú zászlója felkerült a világ egyik legikonikusabb múzeuma, a Tate Britain Múzeum tetejére, ami szintén óriási képzőművészeti siker. Igaz, azt még nem vették le, és nem is öntötték le festékkel.
Szalay Péter | University Of Pécs
A Prizma nevet viselő alkotásból három példány készült – általában nyomtatott szobrok esetében ez a gyakorlat –, és eleve csak átmeneti időszakra tervezték felállítani a IX. kerületi Ferenc térre. (Egyesek szerint nem is nevezhető szobornak, csak public art alkotásnak, de mi most megengedjük magunknak a magyar nyelv leegyszerűsítő kreativitását. ) A szobor tág asszociációs teret állít fel, egyszerre értelmezhető a Black Lives Matter mozgalom melletti kiállásként (a szoboralak bal kezében egy könyvet tart, melynek borítójára ez van írva), szivárványszínei miatt pedig tekinthető a számos problémás társadalmi kérdésbe ütköző LMBTQ társadalmi csoport melletti kiállásnak (feltehetően ezért csapta ki a biztosítékot a szélsőjobbnál), ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szivárvány a Bibliában Isten és ember egységének, szövetségének szimbóluma. És éppen ebben találjuk ma a legnagyobb ellentmondást: a szivárvány mai korszellem szerinti megjelenési formája a sokszínűséget hirdeti, holott eredetileg éppen az egységet jelképezte.
Egy korábbi munkádat – húsz cm magas, fekete színű szobor – alakítottad át a Public Art pályázatára. Az eredeti No souvenir című alkotásodnak is volt visszhangja? Azt a szobromat jóval szűkebb szakmai közönség előtt mutattam be, de már ott is érzékelhető volt némi ellenállás iránta, viszont mivel a Prizmá t köztéren állították ki, illetve szivárványszínek kerültek rá, így jóval komplexebbé vált, és a nagyobb közönség, nagyobb visszhanggal is jár. Mit gondolsz, ha a szobrot nem szivárványszínűre színezed, akkor is ilyen indulatokat generált volna? Valószínűleg közrejátszott benne a színezése, de ha csak magát a műalkotást nézzük, akkor szerepel rajta egy üzenet "Számítanak a fekete életek", amit én úgy folytatnék, hogy "mert minden élet számít". Azért került rá a szivárvány összes árnyalata, hogy ez az üzenet egy általános igazsághoz vezesse el az embereket: fogadjuk el a másikat. Ez olyan evidencia, mint az, hogy védjük a természetet. Egy pozitív üzenet. Nem volt benne a részemről támadó szándék.