2022 Választás Közvélemény Kutatás

Utólag nyilván ők se tudják egykönnyen megmagyarázni, hogy ők mindenki mással ellentétben ennyire sikeresnek találták az ellenzéki kampányt (ld. alább az ábrában). Fotó: Vox Populi Érdekes, bár talán megválaszolhatatlan kérdés, hogy az ellenzéki kampány sikeresebben választotta volna-e meg témáit és hangsúlyait akkor, ha kevésbé hisz a kormányzati megrendelésre dolgozó és az azokból eddig nem részesülő kutatók nagy részének a kampány végére kialakuló alkalmi – és már akkor is hellyel-közel hamisítás gyanús, ld. pl. itt és itt – egyetértésének, hogy inkább csak 4-5 százalék körüli a Fidesz előnye az ellenzék előtt. Vox Populi – Választási kalauz. (Hogy kialakult egy ilyen "egyetértés", az a fenti ábrán is jól látható abból, ahogy a választás napjához, tehát az ábra jöbb széléhez közeledve látványosan csökkent a különböző kutatók adatai közti különbség. ) Mi történhetett? Kézenfekvő, hogy a közvélemény-kutatásoknak – ha korrekt adatokat mutatnak, akkor nagyon is helyeselhetően – van egy közvetett hatása azokra a választási várakozásokra, amik a jólinformáltak között kialakulnak.

• Választás 2022: mutatjuk, ki nyeri a választást a közvélemény-kutatók szerint
• Vox Populi – Választási kalauz

Választás 2022: Mutatjuk, Ki Nyeri A Választást A Közvélemény-Kutatók Szerint

Az ellenzék szimpatizánsainak 44 százaléka még abban sem biztos, hogy Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök lenne Orbán Viktornál, ami a Nézőpont szerint azt bizonyítja, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz. A Századvég márciusi felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő négy évben, míg Márki-Zay Péter megválasztását csak 32 százalékuk támogatja. A Publicus Intézet március 7-11. között készült felmérése szerint ha most lennének országgyűlési választások, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében. A Medián február 22-26. Választás 2022: mutatjuk, ki nyeri a választást a közvélemény-kutatók szerint. közötti, a HVG megbízásából készült adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz tovább erősödött, különösen a háború kitörése utáni napokban. A választani tudó biztos szavazók között 49 százalék a kormánypárti, 43 százalék az Egységben Magyarországért baloldali lista híveinek aránya.

Vox Populi – Választási Kalauz

G. Fodor Gábor szerint ezek a technikai dolgok, az összefogás részletei nem érdeklik az embereket. A politológus szerint a baloldal nem tudott életképes alternatívát felmutatni, nem volt jó politikája, ami elfedhetné ezeket a technikai kérdéseket. Lánczi Tamás emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter népszerűtlensége lassan Gyurcsány Ferencéhez közelít, majd arról kérdezte vendégeit, hogy a baloldal hogyan nyerhet egy ilyen elutasított jelölttel. Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint Márki-Zay különlegessége valóban abban rejlett, hogy egyfajta "külsős" szereplőként eljutott a miniszterelnök-jelöltségig, és ez tiszteletet érdemel. A problémák akkor kezdődtek Fodor szerint, amikor Márki-Zay Péternek nemcsak önmagát, hanem a hatpárti baloldalt kellett képviselnie. G. Fodor Gábor szerint rendkívül fontosak a személyek a politikában. 2022 választás közvélemény kutatás. Nem az intézményekért rajongunk, hanem emberekhez van viszonyunk, vagy szeretjük, vagy utáljuk. Ha egy politikai személyiség rosszabbul teljesít, mint a mögötte álló alakulat, akkor vajmi kevés esély van a sikerre.

Minden szava figyelmes olvasóhoz jut. A oldalon is megtalálja a blog valamennyi posztját, plusz még extra érdekességeket érintkező témákban. A oldalt követve pedig úgy értesülhet angol nyelvű posztjainkról, hogy semmi másról nem kap üzenetet. Az Instagram oldalunk egyelőre nem túl szorgalmas, de azért ott is megtalálja a legérdekesebb ábrák egy részét. Ki a szerkesztő? Munkaidőben a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatóprofesszora vagyok. Szakterületeim a választói magatartás, a kutatás-módszertan, és a választási rendszerek. 1990 óta foglalkozom ezekkel a témákkal, és azóta kb. 40 tudományos célú kérdőíves vizsgálatot vezettem Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. Idézettségi adataimat itt találja meg. Első olyan cikkeim, amiben mások közvélemény-kutatásait értékeltem, 1998-ban jelentek meg a nyomtatott Magyar Hirlapban és másutt. Politikai aktivistaként a Közös Ország Mozgalom taktikai szavazást támogató közvélemény-kutatásain és hétpárti támogatottságú választási törvényjavaslatán, illetve választási megfigyelőként és szavazatszámlálóként dolgoztam.