A Szecsuáni Jó Ember, Bűnös Város Herendi

Friday, 12 July 2024

Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa. A szecsuáni jólélek (1940) hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie.

Kultúra: Szívügyek - Nol.Hu

"Miért keletkezik rövidzárlat egy jól alkalmazkodó és rendezett életű emberben. A Jelenetek egy házasságból első részében felbukkan két dühös és szerencsétlen ember, akiket Peternek és Katarinának neveztem. Házasságuk katasztrófája tulajdonképpen több teret érdemelt volna. Minduntalan makacsul felbukkantak terveimben. " (Ingmar Bergman) Katarina és Peter házasságában elsőre nincs semmi különös. A felszín alatt azonban pokoli vágyak hajtják őket. Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket. Vagy a megértés csak illúzió, amiben hinni akarunk? "Az előadás a szerző engedélyével az Ingmar Bergman Foundation () képviseletében a Josef Weinberger Limited (London) és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre. Kultúra: Szívügyek - NOL.hu. " Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Szentendrén a premier után július 25-én, 30-án és 31-én, valamint augusztus 1-jén látható a produkció, a Belvárosi Színházban a bemutatót októberben tartják. Fotók: Gergely Bea Aranytó Szentendre Városháza Udvarán. Fotó: Gergely Bea. Author: Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette. A MUOSZ fotószakosztály tagja.

Kurva jók. Nem politikusak. Az egyik például Máté Péter életrajzi filmje, amihez baromi jó forgatókönyv is született – biztos vagyok benne, hogy én azt valahogy meg fogom csinálni". Herendi tudja, hogy egy konkrét személy az, aki miatt ő ebben a rendszerben nem kap támogatást filmhez, beszélt is az illetővel, de az interjúban nem nevezi meg. A Valami Amerika trilógiában emlegetett Bűnös város című filmet közösségi finanszírozással próbál rentábilissá tenni. A filmet kicsit "Belesodródtam abba, hogy valamit csinálnom kell, valamiből élnem kell. Nem vagyok az a típus, aki leül a sarokba búslakodni, így átgondoltam, hogy mihez értek, és arra jutottam, hogy ahhoz, hogy kifigurázzak helyzeteket. Pikk-pakk létrejött a Bűnös város forgatókönyve, ami régóta a levegőben volt, de csak olyan szinten, hogy milyen jópofa volna egy művészfilm-paródiát csinálni. Hogy ennek mondanivalója is legyen, menet közben érlelődött meg bennem. Aztán találtam hozzá társakat, akik segítettek a munkálatokban. Ez egy új üzleti modell is: létrehoztam egy saját streaming oldalt, aztán meglátjuk, hogy a dolog mennyire működik. "

Bűnös Város: Nem Kapott Támogatást, Saját Pénzből Forgatott Ner-Kritikus Politikai Szatírát Herendi Gábor | Szmo.Hu

"A Bűnös város a Valami Amerikában már megbukott. A rendezője azóta is depresszióval küzd. Ennek ellenére leporoltuk és kiderült, aktuálisabb mint valaha. Ezért kockáztatva saját jó hírünket, bemutatjuk! " - derül ki a Bűnös város frissen indult oldalán látható promóból. A honlapon elővásárlással lehet jegyet váltani a kisjátékfilm október 21-én esedékes online premierjére. Az egyszeri megtekintésre jogosító, 1250 Ft-os jegy mellett kétféle (2500 Ft-os és 5000 Ft-os) támogatói jeggyel is lehet segíteni az alkotókat abban, hogy ne úgy járjanak a filmmel, mint Tamás. Borítókép forrása:

Telex: Elkészült A Film A Kultikussá Vált 47 Másodperces Magyar Filmbefejezés Elé

Herendi Gábor politikai szatírája huszonnyolc percben foglalja össze a nagy magyar abszurdot. Van humora Herendi Gábornak. Persze, joggal lehet felkapni a fejeket ezen az állításon, hiszen a magyar Spielberg már bizonyította, hogy komédiákkal ő tudja megmozgatni a legtöbb magyart. Mármint moziba járó magyart. Például a Valami Amerika trilógiával, melynek első részében Tamás (Pindroch Csaba) le akarja forgatni a szerzői filmjét, a Bűnös várost. A második rész cselekményéből kiderült, hogy a mű ugyan elkészült, anyagilag nagy bukás lett, ám van, aki kultikus műként tartja nyilván. Aztán Herendi Gábor csaknem húsz évvel később úgy döntött, hogy a szerző film a filmben poén helyett önállósítja a Bűnös várost és önálló film formájában új univerzumot teremt. Hát, ez klasszis lépés volt, ironikus művészi lépés, amely egyben a rendszerváltás óta legpontosabb képet festi korunk zaklatott Magyarországáról. Stáblista nélkül, ahogy a bebörtönzött és filmezéstől eltiltott Jafar Panahi tette. A huszonnyolc perces rövidfilm – mely stílusosan egy nap startolt el a neten az Elk*rtuk című propagandafilmmel – pazar politikai szatíra.

Index - Kultúr - Megvalósul A Valami Amerika Legnagyobb Poénja, A Bűnös Város

A Filmhu érdeklődésére annyival egészítette ki az ATV-ben elmondottakat, hogy ez egy 20-25 perces rövidfilm lesz, és online mutatják majd be. A stílusa olyan lesz, amit a Valami Amerika vonatkozó részei sugallnak, így erre is rá lehet majd mondani, hogy paródia. " Így filmeztek ti " - fogalmazott sejtelmesen a rendező, miről szól majd a Bűnös város. Herendi Gábor legújabb mozifilmje, a Magyar Mozgókép Fesztiválon nagy sikerrel debütált Toxikoma szeptember 2-tól lesz látható a mozikban. forrás: ATV

Telex: A Kincsem És A Toxikoma Rendezője Kellett Ahhoz, Hogy Elkészüljön A Ner Legközérthetőbb Kritikája

A Bűnös város a Valami Amerika-filmek legjobb poénja, a vicc, aminek van felvezetése és lecsapásai is. Ha valaki nem vágná kívülről-belülről Herendi Gábor vígjátékait, a Bűnös város az a film, amit elkészíteni a reklámosként dolgozó főszereplő nagy álma. Az álom az első film végére összejön, de a másodikból már megtudhatjuk, hogy a Bűnös város hatalmas bukás lett, amit utált mindenki. Csak egy percet látunk belőle: egy fekete-fehér jelenetben, egy búzatábla közepén vándorló kamera megtalálja Kovács Lajost, aki kimondja, hogy "Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város. " Majd a fejéhez emel egy komikusan régi, vadnyugati stílusú revolvert, a filmnek és a szomorú zenéjének pedig vége. A jelenet és a benne szereplő két mondat tényleg vicces, nemcsak azért, mert egy magyar művészfilm paródiája, hanem mert abból is viccet csinált, hogy vannak olyan filmesek, akiknek az álmuk létrehozni valami keményet, valami karcosat, valami mélyet – aztán ebből az lesz, hogy mindenki Büdös városnak nevezi majd a filmjüket egy kacagás után.

Ráadásul a Bűnös várost meghatározza az a perc, amit eddig láthatott belőle az ember: a fekete-fehér, Víg Mihály-szerű zenével aláfestett, lassan kóborló kamerás halottasmenet, ami nem mindig áll a legjobban neki. Kétségtelen, hogy jobban néz ki, és főleg több ismert ember van benne, mint mondjuk a Comedy Central videóiban vagy Bödőcs Tibor egyszemélyes performanszaiban, de néha mintha ez a sokkal jobb megvalósítás a kárára menne, és a düh sokkal jobban működne koncentráltabban, nem 28 percben. De még így is, miután a felismerés keserű szájízével nézhetjük a kamera elől rejtőzködő politikust, aki odaajándékozta az új feleségének BAZ megye felét, még mindig sokkal jobb, hogy a Bűnös város elkészült, mint ha nem létezne. Van abban valami brutális, hogy Herendi Gábor, aki a legutóbbi filmjeit állami támogatással készítette, egyszer csak besokallt, és elege lett mindenből: elment a freeSZFE-re tanítani, és filmet készít arról, hogy egy nagyon befolyásos politikai szereplő verandája túl közel van a stadionhoz.

Szóval, mégis hogy tudnak ezek a mintapolgárok ilyen brutális tettekre vetemedni? Oké, tudjuk, hogy léteznek pszichopaták (mai szakkifejezéssel már inkább antiszociális személyiségzavaros emberek), akik képtelenek empátiát gyakorolni mások felé, ezért bárkin átgázolnak a céljaik érdekében. Ölni persze ők is képesek - megfontoltan, hidegvérrel, és ami a legfontosabb, hogy általában érdekből. Dorothy Otnow pszichiáter azonban olyan gyilkosokkal foglalkozott, akiknek a sorozatosan elkövetett tetteit látszólag nem indokolta semmi. Az ő karrierjének állomásait követi nyomon a Crazy, not insane (Őrült, nem elmebeteg) című, 2020-as dokumentumfilm, ami az elsők közt jön szembe velünk a megújult HBO Max kínálatában. hirdetés A rendező az ismert dokumentumfilmes, Alex Gibney, aki korábban Steve Jobs életétől a Wikileaks történetéig számos jelentős személyt és történelmi momentumot járt körül. Itt is tudta, milyen eszközökkel fokozhatja a hatást: az archív felvételek mellett baljós hangulatú animációk foglalják keretbe az egyébként sem szívderítő eseményeket.

Szanyi Apartman Bükfürdő