Középkori Női Viselet
Érdekesség: IX. Innocent pápa 1501-ben dekrétumban tiltakozik a női dekoltázs ellen. Azonban ennek nincsen semmi hatása az öltözködésre. A dámák hátul a már amúgy is a reneszánsz viseletre igen jellemzően felfelé ívelő csipkegallért még magasabbra emelik, mintegy tilalomfaként a konty fölött ágaskodó kerítést, elől azonban a dekoltázs még mélyebbre csúszik. A francia reneszánsz [ szerkesztés] Franciaországban XI. Lajos halála után új irányzat kel életre, amely a korlátozást semmi szín alatt nem ismeri, az öltözködésben már nehéznek tartják a középkori formákat, a kényelmesebb ruhaviselést tették szabályossá. Az egyszerűség az ellenkező végletbe csap át, a fényűzés betegsége terjed, a kiskereskedő lánya úgy öltözködik, mint egy hercegnő, a házaló gyümölcsárus lovagruhát ölt. A divat története: Középkori divat. VIII. Károly szigorú törvényekben, pénzbírsággal büntetve a vont arany és ezüstbrokát, a karmazsin bársony és prémezés túltengését. XII. Lajos korában miután második felesége egy pompakedvelő hercegkisasszony lett a fényűzés tűrhetetlen arányokat öltött, ekkor jelenik meg a nyakbodor szegélyén a csipke, amely a legfontosabb kiegészítővé válik.
A Divat Története: Középkori Divat
Hidegben az ing alatt vastag szövetből készült MELLÉNY T- doublet- viseltek, az ing és a mellény között rövid prém mellényt. A női bliaud elől vagy oldalt fűződő ruhaderékból állt, melyhez a csípőtől a bokáig érő, sűrűn plisszirozott szoknyát varrtak. KÖPENY -az ókori klamüszre emlékeztetett, félkör, vagy annál bővebb. Két vállukra vetették, vagy a jobbon kapcsolták össze. A férfiöltözet jellegzetes darabja a ól az ALSÓNADRÁG – ez egy ágyékkötőből és két derékig érő, derékszíjra erősített nadrágszárból állt. ROMÁN KOR () A Karolingok idején (7oo-1ooo) Nagy Károly uralkodása alatt, a Frank Birodalom kiterjesztette hatalmát Európában. Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis. FRANK VISELET, a germán és a római öltözékből alakult ki, de az egyház hatása is megfigyelhető. A 12. és a lovasság játszott fontos politikai és kulturális szerepet. Az udvari öltözködés kedvelte a vidám színeket, finom anyagokat, posztót, bársonyt, selymet. A ruhákat drága szalagokkal szegélyezték. Az egyszerű népnek öltözködési rendeletek írták elő, hogy sötét színű, durvább anyagot használjanak, és mondjanak le az ékszerekről, szegélyekről.
ÖLtöZköDéSkultúRa | Sulinet TudáSbáZis
Egészen kiválik úgy ezek csoportjából, mint az egész nyugoteurópai viselet köréből a már említett cividalei Gertrud-féle psalterium fejedelemnője ( VII. 12), a kit föntebbi fejtegetéseink után meráni Gertruddal azonosíthatunk. Csakhogy ezt a viseletmód sokkal inkább mondható byzanczi elemekből alakult délszlávnak, mint magyarnak. A lábfejig érő kék selyemből készült bő tunika alul széles arany paszománttal van ellátva, melyet piros és kék gyöngyök vagy ékkövek diszítenek. E fölött van a byzanczi omophoriumból alakult s ékkövekkel és gyöngyökkel dúsan behintett arany paszomántos vállkötő, mely VII–XI. századbeli császárnők képein látható byzanczi előképétől abban különbözik, hogy míg ez utóbbinál a vállkötő lecsüngő része egy szalagból áll s csak a felső részén megy át villaszerüleg kettős szárnyu szalagba, úgy hogy ily módon a vállkötőn egy kerek nyilás lesz, a min a fejet átbujtatták: Gertrud vállkötője két ágban csüng alá, keskenyebb középrészénél vetve a vállra, két szárnyát a mell fölött keresztbe hajtva s derékban övvel átkövtve, a vállkötő két szárnya az övön alul kiszélesedik s a felső kissé rézsutosan megy, úgy hogy az alsó szárny egy része is látható.
Férfiak és nők hetési viseletben. Alsólendva, 1895. (Fotó: NM) A hetési férfi és női viselet az európai viseletkultúra igen értékes, archaikus rétegéhez tartozik, hiszen fehér vászonalapú viselet, amely régies, középkori eredetű szabásvonalakat is megőrzött és csak igen visszafogottan, de nemes egyszerűséggel díszített. A hetési viselet olyan szabásvonalakat, hímzési módokat, szövés-díszítményeket foglal magába és őriz, amelyek fontos forrásai a viselettörténetnek. A hetési viselet számos olyan különlegességet őriz, amely mára már csak ebben a viseletben maradt meg. Ilyen például a fehér, összetett hajtogatással elkészített lepelkendő, a pacsa, a férfiak darázslépes öltéssel dúsan hímzett inge, valamint a mellkötő kendő, amely rámutat a vállkendő egykori, korábbi funkciójára. A hetési férfi viselet A ránk maradt fotódokumentumokból és néprajzi leírásokból megtudhatjuk, hogy az 1860-as években a hetésiek is hétköznap szűkebb, ünnepen bővebb, 5-6 szélből, kézzel varrott háziszőttes vászongatyát viseltek, egyenes szabású, fehér vászoninggel.