Fegyelmi Eljárás Általános Iskolában

Tartalomjegyzék A tanulók kötelességszegő magatartása többféle jogkövetkezményt vonhat maga után. Abban az esetben, ha a tanuló súlyosan és vétkesen megszegi kötelességeit, fegyelmi eljárás indításának van helye. Amennyiben a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, úgy annak következménye fegyelmező intézkedések alkalmazása lehet. A fegyelmi eljárás a törvényben részletesen szabályozott, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit az iskola, a kollégium szervezeti és működési szabályzatának kell tartalmaznia. Több esetben fordultak hozzánk a fegyelmi eljárás lebonyolítását kifogásolva. Egy szülő sérelmezte a gyermeke elleni fegyelmi eljárás menetét, illetve a fegyelmi eljárásról szóló értesítés módját. A beadványozó előadta, hogy az iskola által küldött hivatalos értesítésben a tárgyalás időpontjaként december 7-ét jelölték meg. A fegyelmi tárgyalást azonban tudta és jelenléte nélkül november 30-án tartották meg. A közoktatási törvény értelmében a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni.

1. Általános iskolában fegyelmi eljárás? (6685999. kérdés)
2. Iskolai fegyelmi eljárás – Jogi Fórum
3. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

Általános Iskolában Fegyelmi Eljárás? (6685999. Kérdés)

58. § (11) bekezdést, mely szerint végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot lehet. Másrészt olyan jogkövetkezményt alkalmaztak, amelyet csak szóban ismertettek a kiskorúval és törvényes képviselőjével, és határozatba nem foglaltak – tehát fegyelmi intézkedésnek tekinthető csak (és nem fegyelmi büntetésnek). Az iskola eljárásában, ugyanarra a cselekményre vonatkozóan egyszerre alkalmazta a Házirend szerinti fegyelmi intézkedéseket és az SZMSZ-ben szabályozott fegyelmi eljárás szabályait. Alkalmazásra került: fegyelmi intézkedés (kedvezmény megvonása, érdemjegy lerontása), valamint nevelőtestület által kiszabott fegyelmi büntetés (másik osztályba helyezés). Ezen jogkövetkezmények együttes alkalmazását azonban a hatályos rendelkezések kizárják. Mindezekre hivatkozással a fellebbezésben kértük a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és a második egyeztetésen rögzítettek elfogadásával az eljárás lezárását. Amennyiben az érintett pedagógus korábban jelezte, hogy nem fogadja el az egyeztetés eredményét, és kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, úgy új eljárás lefolytatását kértük, amely lehetőséget ad az arányosság és fokozatosság elveinek szem előtt tartásával történő jogkövetkezmény megállapítására.

Iskolai Fegyelmi Eljárás – Jogi Fórum

Az iskola fegyelmi eljárást indíthat a tanulóval szemben. A fegyelmi eljárás célja, hogy a tanulóval szemben felhozott "vádakat" tisztázzák, kivizsgálják, bizonyítsák, szükség esetén vele szemben fegyelmi büntetést szabjanak ki. Mivel a fegyelmi büntetés súlyos következményekkel is járhat, hiszen a tanulót akár ki is zárhatják vagy évismétlésre kötelezhetik, ezért nagyon fontos, hogy az eljárás során maximálisan érvényesüljenek a tanuló jogai, az eljárást tisztességesen, pártatlanul folytassák le a szülő bevonása mellett. Fegyelmi eljárás tehát a tanulói kötelezettségek vétkes megszegése esetén indítható. A vétkes kötelezettségszegés azt jelenti, hogy a tanulónak a kötelességszegés felróható, azt szándékosan vagy gondatlanul követte el. A tanuló életkorának is jelentősége van, hiszen tettei következményeinek felméréséhez szükséges egy bizonyos fejlettség elérése is. Éppen ezért 10 éven aluli gyermekkel szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés óta több mint 3 hónap telt el.

Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

A rendelet szerint a fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. ) MKM rendelet idézett melléklete a fegyelmi eljárásról szóló határozat formai és tartalmi kellékeiről is rendelkezik. E rendelkezések szerint a fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

A fegyelmi tárgyalásról megfelelő időben és megfelelő alakiságokkal kell értesítést küldeni, ha a jogszabályi feltételei fennállnak, akkor pedig kötelező az előzetes egyeztető eljárás lefolytatása. Fegyelmi tárgyalást csak a nevelőtestület háromtagú bizottsága folytathat le, míg a fegyelmi határozatot csak a nevelőtestület hozhat. Kötelező biztosítani, hogy a tanuló a védekezését előadja és az iskolának kötelessége a tényállás tisztázása, ehhez pedig a megfelelő bizonyítékok beszerzése, különösen pedig nem maradhat el a sértett meghallgatása. Mivel a tanulót és szüleit az ügyből kifolyólag jelentős kár és személyiségi jogi sérelem érte, az iskola ellen ezen eljárások megindítására is módja nyílt a bíróság döntése nyomán.

14. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kizárás 15. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 16. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. 17. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.