Hun Magyar Rokonság

Vécsey Aurél Árpád népe nyomában Könyv Vagabund kiadó, 2009 205 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret ISBN 9789639685703 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 1 800 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 800 Ft Leírás A magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen olyan népe, amely a különbözőségének és a másságának köszönhetően az indoeurópai tengerben napjainkig meg tudta őrizni a szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – a nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Arany János: Buda halála (elemzés) – Oldal 11 a 11-ből – Jegyzetek. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb. ) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát.

• „Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak” | Magyar Hang | A túlélő magazin
• Arany János: Buda halála (elemzés) – Oldal 11 a 11-ből – Jegyzetek

&Bdquo;Attila Mint &Raquo;HamisÍTott&Laquo; MÚLt, Nem Tűnik TÚL JÓNak&Rdquo; | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

Ha a magyar nyelv rokonításának történelmére gondolunk, akkor általában két dolog jut a legtöbb ember eszébe. Egyrészt az, hogy eleink és a középkori elbeszélő forrásaink a hun-magyar rokonságot vallották. Másrészt az, hogy a tudományos kutatás intézményesülésével párhuzamosan a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát bizonyították be a szakemberek. Azt, azonban kevesen tudják, hogy volt egy olyan tézis, amely szintén nagy népszerűségnek örvendett: a héber-magyar nyelvrokonság. „Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak” | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ez az elképzelés elsősorban a protestáns művelődés hatására terjedt el Magyarországon – írja Kanyó Ferenc a megjelent cikkében. A héber-magyar rokonság kezdetei A középkorban a nyelvek különbségeit, bár számon tartották, de sokkal kevésbé vizsgálták, mint a későbbi évszázadokban. Ez érthető volt, hiszen a középkori társadalmi kapcsolatokat nem elsősorban a nyelvek határozták meg. A késő középkorban azonban a helyzet némiképpen megváltozott. Európa-szerte egyre fontosabb követeléssé vált, és végül a reformáció egyik ikonikus követelésévé vált az anyanyelven is olvasható Biblia.

Arany János: Buda Halála (Elemzés) &Ndash; Oldal 11 A 11-Ből &Ndash; Jegyzetek

Az ilyen típusú kutatásokkal is sietni kellene. Az utolsó pillanat van itt az adatgyűjtésre, ha már el nem múlt. Benkő Mihály – – Ázsiában mely népek tartanak bennünket rokonnak? – Ott valamennyi török nép rokonnak tekint minket. A kazakok még inkább, mint mások, mert az ő törzsi rendszerükben Mándoky Kongur István szerint a 20. század hetvenes éveiben még élt egy nagy létszámú madjar, mazsar, magyar törzs. Ezenkívül rokonnak tartanak minket a kaukázusi népek – dagesztániak, csecsenek –, az afgánok és a mongolok, akik saját magukon kívül egyedül a magyarokat és a székelyeket ismerik el hun utód népnek. Ezek a rokoni kapcsolatok mind arra vallanak, hogy a magyarság a hun-szkíta világból származik. – Milyen területen érhető áttörés az őstörténet-kutatásban? – Új adatok elsősorban a régészettől várhatók, hiszen más forrásaink – például a krónikák – mindössze újra értékelendők, Magyarország egyedülálló abból a szempontból, hogy kutatóink egy része lebecsüli, mesének nyilvánítja a krónikák leírásait.

Keleti analógiák alapján nem kétséges, hogy Anonymus műve, vagy a magyar királyi udvarban íródott krónikák, például a Képes Krónika úgynevezett hun története régi hősénekek alapján készült, amelyet regösök énekeltek a magyar királyi udvarban még Nagy Lajos király idejében is. Számos olyan elem található a fenti krónikákban, amelyek csak a keleti sztyeppei lovasnépeknél ismert. Mivel azonban ezeket a szokásokat a magyar történelmet nyugati minta alapján kutató német és magyar kutatók nem ismerték, koholmánynak vagy kitalációnak minősítették. Ezen a nézeten is változtatni kell, több figyelmet kell fordítani a középkori adataink alapos és elfogulatlan elemzésére. Visszatérve a természettudomány eredményeire, az ázsiai hunok alapos megismerése révén kiszűrhetjük az európai hun birodalom etnikumai közül a hunokat, megtudhatjuk, hogy a korábban germánnak mondott népek, illetve azok kulturális elemei vajon nem a hunokhoz köthetők-e. Ilyen kutatást egyébként már Ausztriában és Németországban is végeznek, de Georgiában – Grúziában – is végeztek olyan embertani vizsgálatokat, amelyben a kaukázusi és a Kárpát-medencei hun koponyákat hasonlították össze és nagyfokú – több mint 70 százalékos – egyezést találtak.