2020 Évi Infláció
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6, 6 százalék után. A januári adat közel 31 éve, 1991 februárja óta a legmagasabb, ami részben annak a következménye, hogy Törökországban 48, 7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Törökországot nem számítva az OECD-országok inflációja 5, 8 százalék volt januárban a decemberi 5, 5 százalék után. Az energiahordozók árnövekedése az OECD-országokban 26, 2 százalékra gyorsult a decemberi 25, 7 százalékról, az élelmiszeráraké pedig 6, 7 százalékról 7, 5 százalékra. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció januárban 5, 1 százalék volt, 1992 decembere óta a legmagasabb a decemberi 4, 7 százalék után. 2020 évi infláció mértéke ksh. Az OECD-országokban tavaly átlagosan 4 százalék, 2000 óta a legmagasabb volt az infláció, jóval magasabb a 2020. évi 1, 4 százaléknál. Tavaly az energiaárak 1981 óta a legnagyobb mértékben, 15, 4 százalékkal emelkedtek, míg 2020-ban még 6, 5 százalékkal csökkentek.
- Januárban közel 31 éves csúcson az infláció az OECD-ben - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!
- Infláció 2020-ban: 3,3 százalékkal nőttek az árak - Adó Online
Januárban Közel 31 Éves Csúcson Az Infláció Az Oecd-Ben - Tőzsdefórum | Minden, Ami Tőzsde!
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2, 7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0, 3 százalékkal az előző havinál. 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3, 3 százalékkal nőttek az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3, 9 százalékról az év végére ismét 4, 0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett. Nagyításért KLIKK a grafikonra Az élelmiszerek ára 4, 9 százalékkal emelkedett az előző havi 6, 2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0, 5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11, 8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Infláció 2020-ban: 3,3 százalékkal nőttek az árak - Adó Online. Az étolaj ára 13, 7, a cukoré 11, 7, a munkahelyi étkezésé 10, 2, a párizsi, kolbászé 7, 8, a liszté 6, 8 százalékkal emelkedett. A sertéshús 3, 9, a baromfihús 0, 9 százalékkal olcsóbb volt, mint az előző év decemberében. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8, 8, ezen belül a dohányáruk 14, 4 százalékkal, a szeszes italok 2, 9 százalékkal drágultak.
Infláció 2020-Ban: 3,3 Százalékkal Nőttek Az Árak - Adó Online
Az inflációs és alapkamatszinteket vizsgálva olyan, mintha a világ három részre szakadt volna. Vannak olyan régiók, ahol eddig alacsonyan volt a jegybanki alapkamat, és ezáltal magas infláció alakult ki (például a közép-európai régió, az eurózóna, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok). Van olyan ország, ahol eddig magasabban volt az alapkamat, ezáltal az infláció is mérsékelt maradt (például Kína). 2020. évi infláció mértéke. De még olyan országokat is találtunk, ahol negatív alapkamat mellett is csak nagyon mérsékelt infláció tudott kialakulni (például Japán és Svájc). Az eurózóna nullás kamata és a gyorsuló infláció Az eurózónában 2012-ben még egyszázalékos alapkamatot is láthattunk, ehhez képest 2016-tól folyamatosan nulla százalékon áll a kamatszint. Ezért nem is nevezhető annyira meglepőnek, hogy februárban az előző év hasonló időszaki áraihoz képest 5, 9 százalék volt az éves infláció. Előbb-utóbb az Európai Központi Banknak is kamatot kell emelnie, ha nem akar további jelentős áremelkedéseket az eurózónán belül.
Az import is tovább nő, ennek következtében várakozásaik szerint a nettó export 2019-ben enyhén lassítja a gazdaság bővülését, 2020-2021-ben azonban már pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Januárban közel 31 éves csúcson az infláció az OECD-ben - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. 2018-ban a mezőgazdaság teljesítménye pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez, az idén – az ágazat átlagos teljesítményét feltételezve – a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása semleges lehet. Az elmúlt időszakban a termelékenység bővült, azonban ez a folyamat inkább ciklikus tényezőkkel, mint a gazdaság versenyképességének strukturális javulásával magyarázható az MNB szerint. Ugyanakkor a magas beruházási ráta, a bejelentett nagyberuházások és a beszállítói hálózat kapacitásbővítései középtávon a magasabb hozzáadott értékű piaci szolgáltatások (infokommunikáció, pénzügy, logisztika, marketing) körében is növekedést indíthatnak. (MTI)