Lakáshasználati Jog Ellenértékének Számítása
A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részét - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb. ), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely őt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg. A használati díjra való jogosultság mellett szól a vagyoni egyenértékűség szempontja is: a lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis a házastársi közös vagyon megosztásánál (a megváltási árban vagy egyéb módon) megfelelően elszámolható.
- Lakáshasználati jog ellenértéke Archives - A Mi Otthonunk
- A lakásból kiköltöző tulajdonstárs joga a többlethasználati díjra (újabb elsőfokú ítélet) - Mészáros Ügyvédi Iroda
- Lakáshasználat - Hervay Ügyvédi Iroda
- Házastárs lakáshasználati jogának ellenértéke - Jogászvilág
Lakáshasználati Jog Ellenértéke Archives - A Mi Otthonunk
A lakáshasználati díj ellenértéke viszont a lakásból történő elköltözés egyszeri ellenértéke (úgymond a lelépési díj). A két jogintézmény közti különbséget tökéletesen megvilágítja a Kúria PK 279. számú állásfoglalása, annak is a II. pontja "A lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése tehát a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos - illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó - használatért pénzbeni ellenértékét (használati díjat, többlethasználati díjat, a továbbiakban együtt: használati díj) követelhet. A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részét - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.
A Lakásból Kiköltöző Tulajdonstárs Joga A Többlethasználati Díjra (Újabb Elsőfokú Ítélet) - Mészáros Ügyvédi Iroda
(Például ha a házastársak magánszemélytől bérelt lakásban laknak, hiába egyeznek meg abban, hogy a lakásban a nem bérlő házastárs marad, a bérbeadó nem kötelezhető arra, hogy e házastárssal bérleti szerződést kössön. ) A bíróságot alapvetően köti a felek megállapodása (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1997/291. számát). A házastársak megállapodásától eltérően a bíróság kizárólag a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakáshasználatot. A lakáshasználat rendezése bírói döntéssel Ha a felek között nem jön létre megállapodás a lakáshasználatra vonatkozóan, úgy ebben a kérdésben a bíróság dönt. A bíróság döntését bármelyik házastárs kérheti. Amennyiben a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kérik, a bíróság a közös lakás használatát e kérdés megtárgyalása során rendezi. Az egyéb jogcímen használt lakások (pl. ún. szolgálati lakás) esetén a lakás használatával rendelkezni jogosult személy vagy szerv határozhatja meg a lakáshasználat további feltételeit, és e jogát az egyik vagy másik házasfélre nem engedményezheti (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1992/320.
Lakáshasználat - Hervay Ügyvédi Iroda
Lakáshasználati jog, avagy A házastársak közös lakásának használati kérdései Amíg együtt élünk valakivel, minden a lehető legtermészetesebben alakul. Közös albérlet, vagy esetleg közös lakás, "menjünk a garzonodba! ", "vegyünk egy nagyobbat! ", "legyen gyerekszoba is! ", és ehhez hasonló – bensőnkből fakadó természetes egyszerűséggel – határozzuk meg közös életünk színterét. A helyzet az elváláskor, a házasság felbontásakor bonyolódhat. Ahogy mindig, a legcélravezetőbb, ha a házastársak megállapodással rendezik, melyik fél jogosult a jövőben használni lakásukat. A családjogi törvény rögzíti, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatának kérdését. Korábban a közös lakás használatának kérdése a házasság felbontásának az egyik feltétele volt (közös megegyezéses válás esetén), mostanra azonban a gyakorlat ezt már áttörte és lehetséges, hogy a felek nem kérnek döntést ebben a kérdésében, mert alternatív módon rendezik egymás között, vagy egyszerűen csak, a házasság felbontásakor ezt nem kívánják a bíróság döntésének a tárgyává tenni.
Házastárs Lakáshasználati Jogának Ellenértéke - Jogászvilág
31/A. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 31/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a házastársak megállapodása, illetve - ennek hiányában - a bíróság döntése irányadó a közös lakás további használata kérdésében. Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy miként alakul a felek jogviszonya, ha a házasság felbontását követően megállapodásuk vagy a bíróság a nem tulajdonos házastársat jogosítja fel a másik házastárs különvagyonát képező lakás kizárólagos vagy megosztott használatára. A jogviszony minősítésénél abból kell kiindulni, hogy a nem tulajdonos házastárs a lakás használatára a fennállott házasságra tekintettel, a bíróság döntése esetén ezen felül a Csjt. 31/B. §-ának (3) bekezdésében rögzített családvédelmi szempont alapján szerzett jogot. A használat jogcíme, terjedelme, tartalma ezért ennek megfelelően kerülhet meghatározásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a használat személyhez kapcsolódó speciális jogosultságon alapszik. Ennek megfelelően a felek között lakásbérleti jogviszony - külön ilyen irányú megállapodás hiányában - nem jön létre.