Hedvig Lengyel Királynő
Az elszakadt Ruténia megtérítéséért is sokat fáradt, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaikat. Ezért a szláv bencéseket kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa, IX. Bonifác engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is. Kórházakat látogatott, betegeket ápolt, sokat tett a parasztság nyomorának enyhítéséért. Köztudott volt róla, hogy legszívesebben a kereszt előtt imádkozott. Saját karizmáját "a kereszt balgaságában" foglalta össze. Sok álmatlan éjszakát töltött a Wawel fekete feszülete előtt, hogy mindent alaposan átgondoljon és világosságot merítsen elgondolásaihoz. "Fac quod vides" – hallotta Jézustól, vagyis: "Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített szeretetemet, és tudni fogod, mit tégy. Hedvig lengyel királynő. " Szentség hírében halt meg 1399-ben. A Wawel-katedrálisban temették el. Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek már 1426-ban létrehozta az első bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt.
1399. Július 17. | Szent Hedvig Lengyel Királynő Halála
Az idők során szoros szálak fűzték össze a Jagelló-házat és Magyarországot. II. (Jagelló) Ulászló és Anjou Hedvig fiát, az időközben lengyel királlyá koronázott III. Ulászlót a magyar rendek 1440-ben királyukká választottá (I. Ulászló). A török ellen harcolva, a várnai csatatéren esett el 1444-ben. A lengyel trónon öccse, a litván nagyfejedelem követte őt, IV. Kázmér néven (1444–1492). Az ő felesége Erzsébet, Habsburg Albert magyar király leánya volt. Legidősebb fiukat 1471-ben a csehek, 1490-ben pedig a magyarok választották királyukká (II. Ulászló, 1490–1516), akinek első felesége I. Hunyadi Mátyás király özvegye, Beatrix aragóniai hercegnő volt. 1399. július 17. | Szent Hedvig lengyel királynő halála. Őt második feleségétől, Candale-i Anna grófnőtől származó fia követte a magyar trónon, II. Lajos (1516–1526), aki a mohácsi csatában vesztette életét. Halálával kihalt a magyarországi Jagellók ága. Az utolsó előtti Jagelló a lengyel trónon az az I. Zsigmond király (1507–1548) volt, akinek leányai közül Izabellát I. Szapolyai János magyar király, másik leányát, Annát pedig Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király vette nőül.
Miután ennek semmiféle kánonjogi akadálya nem volt, VI. Orbán pápa készségesen teljesítette a kérést. 1386-ban Jagelló Krakkóba érkezett, és testvéreivel, valamint kíséretével együtt megkeresztelkedett. Ezt követően a házasságot is megkötötték, Jagellót lengyel királlyá koronázták, így Litvánia és Lengyelország egyesült. Az új állam területileg a korabeli Európa legnagyobb országa lett. VI. Orbán üdvözölte a házasságkötést, utóda, IX. Bonifác pedig vállalta, hogy az új királyi pár születendő gyermekének a keresztapja lesz. Valószínűleg súlyos csapást jelentett Hedvig számára édesanyja kegyetlen halálának híre. (Erzsébet anyakirálynét a lázadó magyar főurak lánya, Mária szeme láttára megfojtották. ) Tudjuk Hedvigről, hogy nagyon művelt volt, és több nyelven beszélt. Életcéljának tartotta, hogy a litvánokat valóban elvezesse a kereszténységhez. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. A meggyőzést és a békés térítést támogatta, szemben férje erőszakosabb módszereivel. Úgy gondolta, hogy ki kell nevelni egy megfelelően képzett litván papságot.