Advent A Hargitán

Sütő András: Advent a Hargitán (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987) - Három játék Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 304 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-15-3387-5 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Vidám siratók. Sütő András beszélgetése Ablonczy László 5 Vidám sirató egy bolyongó porszemért 23 Babilon falai. >- advent a hargitán – | Bagett. Emlékezés egy bolyongó porszemre 105 Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása 113 Egy színdarab forrástájékáról 213 Advent a Hargitán 221 Jegyzetek (Ablonczy László) 291 Állapotfotók A lapélek foltosak.

Adventi Fények A Hargitán | National Geographic

Sütő András méltán népszerű – és méltatlanul feledni látszó – drámái közül is kiemelkedik az Advent a Hargitán, ez a Kis- és Nagy Romlás fenyegetettségében játszódó, balladai sűrűségű színjáték. Megrendítő zengésű, költői nyelven szólal meg a műben – idézet Sütő Andrástól – "Erdély nagy romlásának valóságos gyásza, az önfeladás, a világgá menekülés közösségi tragédiája". A békéscsabai Jókai Színház előadása a Nemzeti Színházban Tovább... Árvai Réka, Kisréka, Árvai Réka lánya – Kara Tünde Jászai-díjas Bódi Vencel – Szélyes Imre Jászai-díjas Mária, Bódi lánya – Babócsai Réka Zetelaki Dániel – Szőke Pál Gábor, Zetelaki Dániel fia – Czitor Attila Jelmez: Kiss Zsuzsanna Díszlet: Lenkefi Réka Kaval hangszeren játszik: Lovas Gábor Zene: Gulyás Levente

2015. december 5., 15:41 Nehéz értékelést írni…nem sorrendben olvastam a könyvben lévő Sütő András műveket, de talán a legnehezebbel kezdtem, az Advent a Hargitán -nal. Nagyon nehezen hangolódtam rá, nem volt könnyű olvasmány, de a végére nagyon megszerettem, szerettem benne lenni a drámában, valójában a sorokat olvasva a színpadon voltam a szereplők mellett. Még mindig látom ahogyan Bódi Vencel a gyertyákat meggyújtja, vagy ahogy a tükör előtt áll az öreg Réka. Gyönyörű posztmodern mesebeli történet, erdélyi misztikus, mágikus realista elemekkel… A Vidám sirató egy bolyongó porszemért igazi mosolyt fakasztott az arcomra, miközben olvastam. Szegény Fügedes, vallást váltva (talán lányai védelmezése vagy további életében való boldogulás végett? ) válik nevetségessé, bár helyzete inkább sír(at)nivaló. A helyzetkomikumok jól működnek, Prédikás és Lenke viszik előre a cselekményt. VAOL - Jön az Advent a Hargitán. Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása pedig olyan, mint maga az élet. Az ember hibákkal, erényekkel, és szenvedésekkel teli földi élete során csak reménykedni tud abban, hogy a mennyországban nyugalomra talál.

≫- Advent A Hargitán – | Bagett

Megismertem az Adatkezelési szabályzatot és hozzájárulok, hogy a National Geographic Magyarország hírlevele(ke)t küldjön számomra és saját, vagy üzleti partnerei ajánlataival megkeressen a megadott elérhetőségeimen.

Á-tól Z-ig, s még tovább Véleményem szerint Sütő András nem véletlenül adta az Árvai és a Zetelaki vezetékneveket szerelmes hősei, Réka és Gábor számára. Az ő szerelmük ugyanis – Árvai Réka botlása, Stég Antal felé való rövid kikacsintása ellenére – túlnyúlik minden, emberi értelemmel felfogható határon: valahol az égben kötetett, s rövid földi pályafutása után ugyancsak fent folytatódik. Á-tól (Árvai) Z-ig (Zetelaki) tart tehát, a mindenséget fogja át, minden lehetséges dimenzión átível, s minden szférát bejár. A dráma eljátszásakor az ekkora intenzitású érzelmek közvetítése amúgy is nagy terhet ró a színművészekre, ezt azonban még tovább fokozza a Sütő-dráma Árvai Rékájának "jégmadársága": azaz az átváltozni tudó képessége. Ha kell madárként szálldosása, ha kell, emberként lépdelése, ha szükséges, fiatal, csicsergő mivolta, vagy meglett anyakorúsága. Az Árvait játszó színművésznek a két felvonás alatt sűrű váltásokban kell a "mindenféle" Rékának megfelelnie, ám a most Debrecenben is bemutatott produkció Árvai Rékát alakító művésze – a kiváló beszéd- és énekhangi adottságait, valamint az átváltozáshoz szükséges kellékeket remekül használva – képes erre.

Vaol - Jön Az Advent A Hargitán

Börtönbe zárják idelenn, feltámadása során ellentmondásba kerül a róla szóló jegyzőkönyvvel a mennyben, Szent Péter és Durumó ördög előtt. Ott is alkalmatlannak bizonyul a próbaképpen rábízott hatalomra, s visszavetik a földre. Sütő András szereplő személye által egy korszak természetét ragadta meg: az embertől elidegenedett és a realitásban fogant képtelenséget képviselő hatalom kártékonyságát. Irodalom Bertha Zoltán: Sütő András. Pozsony, 1998, Kalligram. Ablonczy László: Nehéz álom – Sütő András 75 éve. Bp., 2002, Nemzeti Könyvtár. Cs. Nagy Ibolya: Út a méltóságtól fosztott emberig. In uő: Kérdez az idő. Miskolc, 2002, Felsőmagyarország. Görömbei András: Sütő András. Debrecen, 2007, Kossuth Egyetemi.

Sík Ferenc A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele Született 1931. március 25. Békéscsaba Elhunyt 1995. január 16. (63 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Sík Ferencné Varga Erzsébet Sík Veronika Gyermekei Sík Anikó Szülei Sík Sámuel Thiesz Erzsébet Foglalkozása rendező Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1963) Kitüntetései Jászai Mari-díj (1970) Magyarország Érdemes Művésze díj (1975) Magyarország Kiváló Művésze díj (1985) Kossuth-díj (1994) Sík Ferenc aláírása IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Sík Ferenc témájú médiaállományokat. Sík Ferenc ( Békéscsaba, 1931. március 25. – Budapest, 1995. január 16. ) Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes- és kiváló művész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. "... nagyon nagy kérdés, hogy jó-e főrendezőnek lenni, és egyáltalán van-e ennél rosszabb. Mert hiszen ez rengeteg kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel, felelősséggel jár, és... egy egész életet kíván.

Hatvan Mészáros Lázár Út