"A Minden Titkok Versei": Tóth Árpád: Jó Éjszakát!

Monday, 8 July 2024

Hirdetés Jöjjön Tóth Árpád: Jó éjszakát verse. Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Tóth Árpád: Jó éjszakát. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben… Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz… Aludjunk vagy száz évet csöndben át… Ágyam mellett elkattantom a villanyt.

Versek, Idézetek, Aforizmák, Dalszövegek: Tóth Árpád: Jó Éjszakát

- - U U - - - - U - Mi haszna? A sok téveteg barázdán U - U U - - U - U - - Hová jutottam? És ki jött velem? U - U - U - U - U - Szelíd dalom lenézi a garázdán U - U - U - U U U - - Káromkodó és nyers dalú jelen. - - U - - - U - U U Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben... Tóth Árpád: Jó éjszakát – Olvasat – Irodalom és irodalom. - - - - U - - - U - - Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, - - U - - - - - U - Majd jő a kor, amelynek visszadöbben - - U U U - - - U - - Felénk szive... Tik-tak... Igaz... U - U U - U U U U - Falon az inga lassú fénye villan, U U U - U - - - U - U Aludjunk vagy száz évet csöndben át... U - - - - - - - U - Ágyam mellett elkattantom a villanyt. - - - - - - - U U - - Versek... bolondság... szép jó éjszakát! - - U - - - - - U - A B A C D E D E 11 10 11 10 11 10 11 10 A B A B C D C D 11 10 11 10 11 10 11 10 A B A B C B C B 11 10 11 10 11 10 11 10 A B A B B C B C 11 10 11 10 11 10 11 10 Alliteráció Alliteráció

Tóth Árpád: Jó Éjszakát

Falon az inga lassú fénye villan, U U U - U - - - U - U Oly tétován jár, szinte arra vár, - - U - - - U - U - Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, U - - - - - - U U - - S a sötétben majd boldogan megáll. U U - - - - U - U - Pihenjünk. Az álomba merülőnek U - - U - - U U U - - Jó dolga van. Megenyhül a robot, - - U - U - U U U - Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, - U - - - - U - U - - Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. - U - - U - - U U - Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. U - - U U - - - U - U Elakadt sorok. Társtalan rimek. U U - U - - U - U - Megsimogatom őket halkan: írjak? Tóth árpád jó éjszakát. - U U U U - - - U - U És kicsit fájón sóhajtom: minek? - U - - - - - - U - Minek a lélek balga fényüzése? U U U - - - U - U - U Aludjunk. Másra kell ideg s velő. U - - - U - U - U - Józan dologra. Friss tülekedésre. - - U - - - U U U - U És rossz robotos a későnkelő. - - U U U U - - U - Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat U - U - U - - - - - - Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, U- - - - - - - U U A tollra dőlve, mint botra a fáradt U - U - U - - U U - - Vándor, ki havas pusztákon megyen.

Tóth Árpád: Jó Éjszakát – Olvasat – Irodalom És Irodalom

A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Versek, idézetek, aforizmák, dalszövegek: Tóth Árpád: Jó éjszakát. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista:

Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhül a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem, A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben... Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szive... Igaz... Falon az inga lassú fénye villan, Aludjunk vagy száz évet csöndben át... Ágyam mellett elkattantom a villanyt.

Zte Meccs Ma