Markó Károly Visegrád

Saturday, 6 July 2024

Az első szekcióban Markó Károly pályakezdő éveinek úgynevezett topografikus tájképeivel találkozunk. Az Aggteleki-cseppkőbarlangról készült grafikai sorozata szinte a barlangrendszer felfedezésével egy időben született meg. Ebben a kiállítási egységben Markó felvidéki kortársainak, Rombauer Jánosnak, Czauczik Józsefnek vagy Müller János Jakabnak az alkotásait is bemutatjuk. Markó topografikus tájképeinek sorát a Visegrád zárja, ami egyben a magyar romantikus tájképfestészet egyik emblematikus alkotása. A második kiállítási egység Markó mitológiai festményeit foglalja magában, köztük olyan nagy tematikus blokkokkal, mint a Diana- vagy a Páris ítélete-kompozíciók. Ennek a szekciónak az egyik legkiemelkedőbb alkotása az az Európa elrablása című festmény, amely egy véletlen folytán a kiállítás előkészítésének legutolsó stádiumában került a kurátorok szeme elé. A mitológiai tematikát bemutató teremsor leglátványosabb műve azonban a Diana és Callisto történetét feldolgozó kétméteres vászon, ami egyben a Markó-életmű egyik legnagyobb méretű alkotása is.

Rózsák És Csipke: Markó Károly - Visegrád, 1826-30

A Visegrád a 19. századi önálló magyar tájképfestészet első reprezentatív alkotása, a magyar történelem egyik legendás helyszínét, a még romjaiban is lenyűgöző visegrádi palotaegyüttest ábrázolja, szinte topografikus pontossággal. Nagy Lajos és Mátyás király pompás középkori palotáiból a 19. századra már csak romok maradtak, így a Visegrádban szinte az egész magyar történelmet látjuk nagyságával és viharaival együtt. A viszonylag természetes, a talajhoz közeli nézőpont a szemlélőt szinte belevonja a kompozícióba. A masszív Salamon-torony épebben megmaradt tömege a Dunával, valamint a túlparti hegyekkel a képsík alsó harmadában helyezkedik el. Ezek fölé tornyosul a várhegy, amit a palota romjai koronáznak meg. A képelemek ilyetén szervezése sajátos értékrendet tükröz, melyben a rom fölötte áll mindannak, ami ép, illetve amelyben a történelmi emlék fölényben van a természet alakzataival szemben. Markó Károly képe az első olyan magyar alkotás, amelyen a tájkép eszközeivel sikerült nemzeti gondolatot megfogalmazni, s ezáltal egy máig ható magyar nemzeti tájemblémát megteremteni.

Művei világszerte megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben Bécstől egészen Mexikóvárosig. Ez utóbbi azért is fontos, mert a mexikói tájképfestészet Markó műveinek tanulmányozásával és másolásával született meg. [ forrás? ] Galéria [ szerkesztés] Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853) A puszta szivárvánnyal (1853) Itáliai táj szivárvánnyal (1838) Tájkép Tivoli mellett (1846) Olasz táj naplementekor (1851) Megjegyzések [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar művészeti kislexikon: kezdetektől napjainkig. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2002. Id. Markó Károly lásd 278–280. o. ISBN 963-8477-66-0 Irodalom [ szerkesztés] Kelety Gusztáv: Id. Markó Károly (Budapest, 1899) Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly (Budapest, 1954) Pogány Ö. Markó Károly művei (Budapest, 1957) Lyka Károly: Markó Károly, id. (Élet és Tudomány 1960. 3. sz. ) Bodnár Éva: Markó (Budapest, 1980) Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó (Budapest, 2004) Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.

Markó Károly - Brunerszky Galéria

A múlt századi magyar tájképfestészetnek európai rangú nyitánya Markó Károlynak ez a képe. Történelmi múltunk dicső korszakának, Anjou királyaink és Hunyadi Mátyás fényes udvarának színterét, a Duna-kanyar legszebb táját ábrázolja. Az üde zöld hegyoldal tetején a középkori fellegvár romjai, lenn, a Dunánál a magas, négyszögletes Salamon-torony, ahová - a néphit szerint - egykor Salamon királyunkat zárták. Az árnyékba borított sötétzöld előtérből a Duna-kanyar pompás, távolba nyúló panorámája tárul elénk. A kiegyensúlyozott, nyugodt képszerkesztés, a színhatások, a különböző zöldek finomsága, a természetszeretettől áthatott felfogás a legfőbb értékei alkotásának. Üdesége, minden modorosságtól mentes természetessége, a kép egységes, részletekbe nem vesző kezelése Markó művészetének ragyogó kezdete. "Smaragd hegyoldala tele van fiatal erővel és még friss zamattal, ezzel a képével ő válhatott volna, ama kor Szinyei Merse Páljává... " jellemezte Lyka Károly. Via

- 2011. május 6. - november 1. Nem elgépelést látunk, amikor a 19. század első világhírűvé lett magyar művésze, idősebb Markó Károly neve mellett az eddig megszokott 1791 helyett az 1793-as születési évszámmal találkozunk! Látszólag jelentéktelen filológiai probléma ez, mégis határozottan rávilágít arra a törekvésre, hogy Markó Károly művészetét végre teljesen új szemmel, a legújabb kutatási eredmények figyelembevételével tekintsük át. Markó friss, új szemléletű bemutatása ugyanis nagyon időszerűnek tűnik. Hiába lógtak ott a múzeumok falain olyan fő művei, mint a Visegrád, vagy a varázslatos Tivoli tájkép szüretelő jelenettel, s hiába mondatták fel velünk a leckét Markó kissé idejétmúlt klasszicizmusáról, most mégis azzal kell szembesülnünk, hogy nem ismertük eléggé ezt a művészt. A Visegrád például megszületése után bő hetven évvel került csak múzeumi tulajdonba, s csak ekkor – a 19. század végén – láthatta egyáltalán először a közönség. A róla szóló első méltató szavak pedig az 1930-as években, több mint száz esztendővel a kép megfestése után láttak csupán napvilágot!

A Visegrádi Vár – De Hol A Palota? - Explore Hungary

Képzeljük el a kiskert tulajdonosokat, akikhez becsöngetnek: "Jó napot kívánok! Maguk alatt királyi emlékek húzódnak, jövünk ásóval meg kisecsettel! " Még szerencse, hogy az ásatás szomszédságában dr. Gróh Gyula telke volt, s ő, mint tudós ember – kémikus, az MTA tagja – biztosan érezte a történelmi pillanat erejét, s megengedte, hogy a régészek telkére hordják a meddő földet! A munka további haladásáról néhány képet mutatok: "A terem közepén lapátoltuk a törmeléket, amikor hirtelen megnyílt előttem a föld, majd pár méter zuhanás után egy barlangszerű részen tudtam talajt fogni. Társaimban is meghűlt a vér, amikor észlelték eltűnésemet és keresésemre indultak. Annyi rés maradt fölöttem, hogy a kürtőn keresztül Csonka János ereszkedett utánam egy kötélen, és így sikerült kimásznunk. " Az ásatás további menetéről és fogadtatásáról tovább lehet olvasni a Sulinet cikkében, én most nem idézem ide azokat az idézeteket.. Azt azonban elmondhatjuk, hogy új korszakot hozott ez a felfedezés, hiszen dicső múltunk fontos darabja került napvilágra!

Schulek Jánosról utcát neveztek el Visegrádon, a Palota pedig egyre szépül, nagyszerű programként látogatható. Végezetül álljon itt két emlékkép egy 2012-es, visegrádi kirándulásunkról: Amint vége lesz a bezártságnak, újra nekivágunk, hogy felfedezzük Magyarország különleges, kevéssé ismert értékeit!! Addig viszont… legyünk együtt a karantén idején is! Utazzunk együtt – ez alkalommal festmények segítségével! Hamarosan jelentkezem a következő úti céllal, s egy következő festménnyel. Mindenkinek jó egészséget kívánok! Üdvözlettel: Szabó Judit

Bagolyvár Étterem Hódmezővásárhely Étlap