Kozma Pál: A Szőlő És Termesztése Ii. (Akadémiai Kiadó, 1993) - Antikvarium.Hu

Saturday, 6 July 2024

Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

Szőlőszaporítások - Ezermester 2020/9

Gesztenye ( Castanea sativa, Syn: -) ( Drog(ok):', ) Más neve(i): szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa, édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is, de a termőhelyein egyszerűen gesztenyefa a neve. A gesztenye a bükkfafélék családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13), gyors növekedésű fajjal. Elterjedése [ szerkesztés] Holarktikus nemzetség: egyes fajai Eurázsiában, mások Észak-Amerikában honosak. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Mi a bujtás? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin (így a Nagymaros feletti hegyoldalakon) és a Naszály alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az Alpokalján vannak.

KertéSzeti Alapismeretek | Sulinet TudáSbáZis

tartani: A műszeres talajnedvesség-mérésnél a tenzio-...., rnn "...,,,,. a) összes sótartalma 500 me/1 alatt legyen, metert es neutronszondat több helyen 20-40-60 cm-.,....,,,.,...... {,,.. b) szódat ne tartalmazzon, re leszúrjak a talajba a jelzett adatokat feljegyzik, + M}. (Na + M g) egyenérték aránya 3, 0-nál amelyek alapi an megállapítható a talaj vizallapota es.,., л л... л... г. ^....,. 1. " г. ne legyen kisebb, kiszámítható az ontozoviz-szukseglet. Kozma Pál: A szőlő és termesztése II. (Akadémiai Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. A műszereket oy a talajban is tarthatjuk a vegetációs időben, s folya- Bizonyos engedményeket lehet tenni: matosan nyomon követhetjük a talaj víztartalmának alakulását. Összekapcsolhatók ezek elektromosan is - P vízvezető szelvény és mély talajvízállás mél­áz öntözőrendszerrel, és így automatizálható az öntő- lett' zőrendszernek a talaj vízszükséglete szerinti bekap- ~ lazább talajokon bő öntözés esetén, csolása, illetve a szükséges víz kiadagolása után a ~ telített, de főként CaC03 tartalmú talajok (és ja­kikapcsolása. vított) szikesek esetén, A szárítószekrényes eljárásnál a talajt 105 ° C-on ~ és amennyiben az oldott sók anionjai nagyrészt kiszárítjuk, a szárítás előtt és után lemérjük a súlyát, szulfátok, a sóhatár 50 százalékkal felemelhető.

Mi A Bujtás? - Bálint Gazda Kertje | Bálint Gazda Kertje

Az utóbbi kettő a ritkább megoldás, ami homoktalajon alkalmazható; ha tőkehiány keletkezik a sorban, így lehet pótolni azt. E módszerekkel nem csak az elpusztult tőke pótolható, hanem a leromlott, keveset termő egyedek is. A fagyok elmúltával lehet elkezdeni a műveletet, és azért csak homoktalajokon ajánlott, mert sajátgyökerű növény lesz az eredménye, tehát a filoxéra rizikó adott kötött talajokon, de homokon nem. A bujtásra annyiban előre fel kell készülni, hogy amelyik tőkét erre használnánk, azon hagyjunk meg a cél érdekében egy, vagy több hosszabb vesszőt. Ezeket a vesszőket fogjuk lehajlítva a földbe beásni úgy, hogy a vesszőcsúcsot a felszínre hozzuk. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. A legyökerező bujtványt az anyatő is táplálja, így igen gyorsan fog fejlődni. A döntéses szaporításnál gyakorlatilag az egész tőkét bujtjuk, nem csak egy vesszőjét. Először egy fél méter széles, és ugyanilyen mély árkot ásunk a tőkétől a majdani új tőke helyéig, majd letisztítjuk az öreg tőkét egészen a talpgyökerekig, és óvatosan lefektetjük az árokba.

Kozma Pál: A Szőlő És Termesztése Ii. (Akadémiai Kiadó, 1993) - Antikvarium.Hu

A földfelszín felett maradt vesszőcsúcs mellé, érdemes leszúrni egy fakarót támasztékként, amihez lazán hozzáköthető a csúcsrész. Ezután már teljesen feltölthető a gödör földdel és még a kiálló vesszőcsúcsra is kerüljön egy kis föld, amit csak rügyfakadáskor kell lebontani. Az ilyen módon bújtatott vessző a következő őszre, már annyi gyökeret fejleszt, hogy a meggyökeresedett részénél elvágva, leválasztható az anyanövényről, és kiemelve a földből, önálló növényként nevelhető tovább. További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk! Szólj hozzá a cikkhez! Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez! Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz. Itt a fásdugványozás szezonja Decembertől január közepéig alegalkalmasabb az időszak a fás dugványozás vegetatív szaporítási mód elvégzésére. Ez egyfajta olyan természetes klónozás, amelylaboratóriumot sem igényel.

A nemes fajtákat megbetegíti a filoxéra, a vadfajok pedig rossz minőségű, kevés termést adnak. A megoldást az oltvány-előállítás jelentette. Az oltványok földbe kerülő része a betegségnek ellenálló, amerikai fajoktól származó alanyvessző, amire a nemes fajtákat oltjuk. Az oltványok előállítását a termesztők saját maguk megoldani nem tudták, ezért ennek kivitelezése a szőlőtermesztéstől elkülönülten, önálló tevékenységként történik. A szaporítóanyag előállítás és forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll. A szőlő szaporítására a már többéves, termő ültetvényekben is szükség lehet, ha tőkepusztulás lépett fel. A tőkék pótlására ebben az esetben a bujtás, a döntés, a zöldoltás és a szemzés alkalmazható. A szőlő szaporításmódjai Alanyvesszőnek nevezzük a vad amerikai szőlőfajokból származó, filoxérának ellenálló vesszőket, amelyekből az oltványok földbe kerülő részét állítjuk elő. Az alanyvesszőre oltjuk rá a nemes oltócsapjait. Az európai szőlő fajtáinak a szaporításra használt vesszőjét európai szőlővesszőnek nevezzük.

Bcg Oltás Története