A Field Magja 10
Tudniillik, hogy kezdetben a kialakuló Földembrió ettől izzott át folyékonyságig. :D) Szóval télleg. Éccő csak kihül. Má, ha Nap haggya. De asse tart ám soká, és nyikiric, jégcsap. :D De addig kő vagy hatmilliárd év... Vagy nyóc. dellfil 2020. 19:48 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: 90% A #4-es választ kiegészíteném annyival hogy a "némi" radioaktív hőtermelés az kurväsok hőtermelés. Lord Kelvin - amikor még nem ismerték a radioaktivitást - kiszámolta hogy a Föld kb 30e éves lehet, mert ha nincs benne hőtermelő folyamat akkor ennyi idő alatt hűlt le 300 Kelvinre. A 4. 6 milliárd év és a 30e év közötti különbséget pedig a radioaktivitás termelte hő jelenti. 20. 16:44 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A Field Magja 2017
Az ember eszméi a világról letteka 14. század közepétől fejlődnek. Később, Rene Descartes, egy nagy matematikus azt javasolta, hogy bolygónk egy tömegdarabból alakult ki, amely először olyan volt, mint a ragyogó nap, de aztán lehűlt. Ebben a tekintetben a Föld magja rejtve van a mélyben. Ez a feltételezés azonban abban az időben nem volt lehetséges. Ezt követően Newton megalapította, és a franciákatA tudósok expedíciója megerősítette, hogy a pólusokon a bolygó kissé domborodott. Ebből következik, hogy a Föld nem a megfelelő forma gömbje. Buffon (francia természettudós), aki ezt a kijelentést alátámasztotta, azt javasolta, hogy ez akkor lehetséges, ha a bél bélje olvadt szerkezettel rendelkezik. 1776-ban Buffon azt javasolta, hogy az ősi időkben ütköztek a Nap és egy bizonyos üstökös között. Ez az üstökös "kiütötte az anyag bizonyos tömegét a csillagból. Ez a tömeg, fokozatosan lehűlve, a Föld lett. Buffon hipotézise elkezdte tesztelni a fizikusokat. Termodinamikus törvények szerint egyetlen folyamat sem folytathatatlanul: attól a pillanattól kezdve, amikor az energia kimerült, megáll.
A Field Magja 1
Rengeteg zseniális érvelést és bizonytalan feltevéseket igényel, hogy bármilyen receptet javasoljon - de a téma nem minden feltevésen túl van. A szeizmológusok továbbra is vizsgálják a belső magot. A mag keleti féltekén úgy tűnik, hogy különbözik a nyugati féltekétől, ahogy a vas-kristályok igazodnak. A problémát nehéz támadni, mert a szeizmikus hullámok nagyjából egyenesen a földrengésből, közvetlenül a Föld középpontján keresztül, egy szeizmográfra mennek. Az olyan rendezvények és gépek, amelyek csak jobbra vannak rendezve, ritkák. És a hatások finomak. Core Dynamics 1996-ban a Xiadong Song és Paul Richards megerősítette, hogy a belső mag valamivel gyorsabban forog, mint a Föld többi része. Úgy tűnik, a geodinamó mágneses erői felelősek. A geológiai idő felett a korai mag növekszik, ahogy az egész Föld lehűl. A külső mag tetején a vaskristályok befagyasztják és esnek a belső magba. A külső mag fenekénél a vas fagyja a nyomás alatt, nagy részét a nikkel segítségével. A fennmaradó folyékony vas könnyebb és emelkedik.
A Field Magja 10
Azt sem tudjuk pontosan, hogy a hő egyik fő forrása, a radioaktív elemek bomlása hogyan befolyásolja a köpeny viselkedését. A radioaktív bomlás valószínűleg tartósan melegíti a Föld magját, ami még így is jóval azután hűl ki, hogy a bolygó életre alkalmatlanná válik. ( ScienceAlert, SciTechDaily) (Borítókép: A kéreg 40 kilométer vastag a kontinenseknél és 5 kilométer vastag az óceánok alatt. Fotó: Tumeggy / science Photo Library / Getty Images / Science Photo)
A Field Magja B
Felhasznált forrás: Tóth Imre: Az ALMA jelenti: valóban gigantikus méretű üstökös közeledik a Szaturnusz pályája felé, Csillagászati Hírportál, 2022. február 19.
Sonkoly Judit szerint mivel a virágföld-termelés globális mennyiségére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, a terjesztés nagyságrendjét nehéz megbecsülni, de feltételezhetően az emberiség évente sok milliárd magot terjeszt ezen az úton, aminek a természetvédelmi és ökológiai következményei még nem ismertek. A kutatás a klímaváltozás miatt is jelentős — fotó: Pontosabb képet lehet kapni a növények terjedési folyamatairól "A további kutatások során többek között a cserepes és konténeres dísznövények kereskedelmének szerepét tervezzük vizsgálni, mivel a dísznövényeket jelentős részben külföldről importálják, és velük együtt nem csak magok, hanem járulékos növényfajok kifejlett egyedei is érkezhetnek" – vázolta a tudományos munkatárs. A szakember arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a növények terjedési folyamatainak pontosabb megértéséhez, ami a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.