3.7. A Kommunikáció Szintjei Az Állatvilágban
Egyéni 10. Csoportos 11. Magán (privát, intim, mikro) 12. Nyilvános (társadalmi, makro) 13. Intézményes 14. Nem intézményes A közlő szándéka, illetve a kommunikáció szándékoltsága alapján: 1. Tudatos (szándékos) 2. Öntudatlan (spontán) 3. Nyílt 4. Rejtett Az alkalmazott jelrendszerek szerint: 1. Verbális 2. Nem verbális 3. Digitális 4. Analógiás További jeltudományi (szemiotikai) szempontok szerint: 1. Indexiális 2. Ikonikus 3. Szimbolikus (pl. a kereszt mint a kereszténység szimbóluma) A közölt információ sajátos természete és a befogadóra gyakorolt hatása alapján 1. Kognitív 2. Affektív A társadalmi tudatformák (megismerési, tükrözési módok) alapján: 1. Mindennapi (köznapi) 2. Tudományos 3. Esztétikai (művészeti) 4. Vallási A tudományos, esztétikai és vallási kombinációtípust a mindennapi ellentétpárjaként ünnepi kommunikációnak is nevezhetjük! Eredet szerint: 1. őskommunikáció 2. Modern kommunikáció A KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE: Roman Jakobson nyelvi kommunikációs modellje hat elemből áll.
A Bizalom Tolmácsai - A Kommunikáció Szintjei - Mersz
Ott a legfontosabbak ezek a jelenségek és szabályszerűségek, ahol az emberek közötti érintkezés lényegi tartalma a kommunikáció. Minden ilyen területen az emberek valamiképpen befolyásolni igyekeznek egymást.
Sulinet TudáSbáZis
De ezek az elemektől és egymástól függetlenül nem értelmezhetők. Minden közlésben benne van mind a 6 funkció, csak különböző arányban. Funkciók: Az adóhoz elsősorban az üzenet EMOTÍV (kifejező) funkciója kapcsolódik. Az adó ugyanis a közleményhez fűződő érzelmeit, indulatait is kifejezi. Az üzenet vevője számára a közlemény KONATÍV (felszólító) funkciója lényeges, mert az adó mindig valamilyen állásfoglalásra, cselekvésre készteti. Az üzenet kontextushoz kötődő funkciója a REFERENCIÁLIS (megértő) funkció, ami kontextus nélkül nem valósul meg. A kommunikáció során alapvető tendencia, hogy az adó és a vevő a közös valóságukra vonatkozó ismereteket, tapasztalatokat cseréli ki, a közös jelkészletükből merítve. A kapcsolatteremtő- és fenntartó, ún. FATIKUS funkció a csatornához kötődik, mert a kontaktusteremtődéssel, az üzenet megjelenésével jön létre. A POÉTIKAI (esztétikai) funkció magára az üzenetre, ill. annak megformáltságára, közvetve az adó stílusára vonatkozik. A kommunikáció METANYLEVI funkciója a kódra utal, arra a momentumra, amikor az alkalmazott jelet egy másik jellel minősítjük, árnyaljuk, esetleg átértelmezzük.
(Babits Mihály: A lírikus epilógja) Tóth Árpád: Lélektől lélekig Ó csillag mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól! itt a földi szívek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó jaj az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! " 2. szint: Híradás másokról. "Gyakorlatilag semmit sem mutatunk meg önmagunkból, megelégszünk azzal, hogy elmondjuk másoknak, mit tett vagy mondott X. Y. " "Nincs tehát mentség számodra, bárki légy, te ember, aki ítélkezel; mert azzal, hogy mást elítélsz, önmagadat ítéled el, hiszen te, aki ítélkezel, hasonlókat teszel. " (Róm 2, 1) Másoknak legnehezebben saját vétkeinket bocsátjuk meg. "A tisztáknak minden tiszta" írja Pál Titusznak (Tit 1, 15) Reményik Sándor: Ne ítélj Istenem, add, hogy ne ítéljek – Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem, add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak – A dolgok olyan bonyolultak És végül mégis mindenek Elhalkulnak és kisimulnak És lábaidhoz együtt hullnak.