Origo CÍMkÉK - Voynich-Kézirat
Ha van egy ilyen blogunk, akár írhatunk is bele néha, nem? – Ádám Minden könyvrajongónak – de legalábbis azoknak, akik őszinték magukkal – vannak olyan könyveik, amiket az életben nem fognak elolvasni. Belekezdtek, de lepattantak róla. Jó ötletnek tűnt, de valójában nem volt az. És van még a dzsókernek számító, majd nyugdíjas éveimben elolvasom kategória is. Voynich kézirat pdf format. Az évszázadok során szerencsére készült néhány olyan könyv is, amit tényleg nem lehet elolvasni. Ufónak, androidnak, vagy unatkozó NSA-s kódtörőnek kell lenni, hogy legalább a fülszöveggel boldoguljunk. Az egyszerűség kedvéért az öt kedvencem következik. Codex Seraphinianus Novemberben adják ki újra Luigi Serafini olasz művész, építész, dizájner – szóval olasz – először 1981-ben megjelent kódexét. Az érdektelen könyvészeti adatok szerint a könyv körülbelül 360 oldal hosszú, kézzel készült rajzokkal van illusztrálva, a tartalma pedig enciklopédiaszerű. Sokkal fontosabb, hogy a képeken látható növények, állatok, gépek, emberek és egyéb jószágok nem léteznek.
Voynich Kézirat Pdf Gratis
Még a második világháborúban edződött kódfejtők is mentek vele egy kört, de sikerrel ők se jártak. Sok elmélet is született arról, hogyan készülhetett, legutóbb például tavaly szeptemberben állt elő egy történész azzal, hogy a latin egy rövidített formájával írhatták, de ezt a teóriát aztán gyorsan szétkapták a kritikus kollégák. Már az is felmerült, hogy az egész csak egy ügyes hoax, de bizonyítani ezt sem sikerült. Most az Albertai Egyetem két kutatója, Greg Kondrak és Bradley Hauer állt elő a maga megoldásával. Voynich-kézirat | hvg.hu. Ők nem kódfejtők, hanem a természetes beszédfeldolgozás számítástechnikai területének szakértői, akik úgy gondolták, ha az emberek egyedül nem boldogulnak a feladvánnyal, érdemes lehet bevetni a mesterséges intelligenciát. Állításuk szerint a módszerük sikerrel is járt: MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY A KÉZIRAT ALAPJA A HÉBER NYELV, CSAK A SZAVAKBAN EGY FIX MINTÁZAT SZERINT ÁTRENDEZTÉK A BETŰKET. Az első lépés a nyelv meghatározása volt. Ehhez a kutatók fogták Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mert az 380 nyelven íródott, és ezen edzették az algoritmust, amely aztán a szöveg alapján keresett mintázatokat a kéziratban.