Erikson Fejlődési Szakaszai Táblázat | Duol - Böllérversenyre Várják A Jelentkezőket Perkátán
2. Autonómia és szégyen (1-3 év) Ebben a szakaszban a gyermek fejleszti az autonómiát az egyik helyről a másikra való mozgáshoz. A lemaradás vagy a sírás az a módjuk, hogy megpróbálják megszerezni, amit akarnak. Ha a kontextus nem reagál teljesen arra, amire a gyermeknek szüksége van, akkor kételkedni kezdenek önmagukban és féljen a kezdeményezéstől. A gyermek zavartsága abban nyilvánul meg, hogy nem akarja, hogy lássák, el akarja rejteni az arcát, a dührohamokat és a sírást, vagy az érzelmi túlterhelés különféle egyéb megnyilvánulásait. A külső ellenőrzésnek szilárdnak és nyugtatónak kell lennie, hogy kialakulhasson az autonómia. 3. Kezdeményezés kontra bűntudat (3-6 év) Ha egy dolog kiemelkedik ebben a szakaszban, akkor ez a gyermek kezdeményezése. Különösen akkor, amikor vannak játszik, felfedezik legjelentősebb szerepeiket és beteljesítik őket. A gyermeknek meg kell határoznia és kivetítenie a világban betöltött szerepét. A kezdeményezés ebben a korban magában foglalja a szerepük megtervezését.
3. 2. A pszichoszociális fejlődés elmélete Erikson (1991) a fejlődést egy életen át tartó folyamatnak tartja, másrészt a fejlődést krízisek sorozataként írja le. Elmélete szerint személyiségünk alapvető összetevői veleszületetten adottak. Az egyes összetevők kimunkálásának azonban életkorfüggő optimuma van. A személyiség összetevői a társas interakciókban nyerik el végső formájukat. Ezért ebben az elméletben kitüntetett szerepe van a társas környezetnek (szülőknek, nevelőknek, kortársaknak). Minden fejlődési korszaknak megvan a maga krízise. Az Erikson-féle fejlődési krízis egy kihívás, amelynek a személy meg kell, hogy feleljen. Az egészséges fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, míg a sikertelen megoldás különböző pszichés problémákat idézhet elő. Tehát ebben az elméletben a krízis a fejlődés velejárója: egy esély a magasabb szintre történő továbblépésre. Azt jelzi, hogy a személyiség már nem tud hatékonyan működni úgy, ahogyan azt egy korábbi életszakaszban tette. Bizonyos működési kereteket, munkamódokat újra kell fogalmazni, bizonyos kérdésekre választ kell találni.
Lássuk, melyek ezek a szakaszok és lehetséges kimeneteleik! 1) Alapvető bizalom vagy alapvető bizalmatlanság Az újszülött amikor a világra jön, teljes mértékben gondozójára van utalva. Életben maradását biztosítani kell a megfelelő táplálással, az ideális környezeti feltételek kialakításával és fenntartásával. Ennek sikeres megvalósítása során a csecsemőnek kialakul a puszta létezésbe vetett bizalma. "Itt enni kapok. Itt meleg van. Itt szeretnek. Itt jó nekem. " Az első megpróbáltatás a fogzással veszi kezdetét, amikor egy olyan fizikai fájdalom tör a felszínre, melyet senki nem tud csillapítani. Ez harapdálásban nyilvánul meg, ami nem örvend nagy népszerűségnek szoptatás közben, és a táplálék megvonásával járhat. Erikson szerint a csecsemő hajlamos megtapasztalni az édesanya szeretetének és biztonságának megfoghatatlan jelenségét, aminek következtében korlátozhatja testi késztetéseit. Mindez akkor következik be, ha feltétel nélkül bízik édesanyjában, illetve saját testi reakcióiban, és tudja, hogy nem veszítheti el az életet jelentő táplálék forrását.
Kedvező kimenetel: szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés. Kedvezőtlen kimenetel: szociális elszigetelődés, magány. A f iatal felnőttkor ban meghaladjuk énes korszakunkat, ez az érett párválasztás időszaka. "A zok vagyunk, amit szeretünk ". 7. korszak: felnőttkor. Krízis: alkotóképesség – stagnálás. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, társadalommal és a jövővel. Kedvezőtlen kimenetel: az addigi teljesítménnyel való elégedetlenség, életpálya-módosítás. A felnőttkor ban az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik. 8. korszak: érett idős felnőttkor. Krízis: integritás – kétségbeesés. Kedvező kimenetel: az élettel való megelégedés, szembenézés a halállal. Kedvezőtlen kimenetel: kétségbeesés, halálfélelem, elégedetlenség. Az öregkor a megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal.
4. Sütőpapíros tepsibe sorakoztatjuk a tekercseket, hagyjuk még kelni 5-10 percet, majd lekenjük a tojás sárgája és tej keverékével a tetejüket és előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 10-11 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet. ) 5. Porcukorral meghintve tálaljuk.
Hurka Sütési Idf.Com
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Szalonnasütés ördögnyárssal, parázs fölött Szalonna Szalonna a házisertésnek az a zsírszövete, mely közvetlenül a bőr alá rakódik le és amit a házisertés feldolgozásakor lefejtenek. Nagyobb darabokban u. n. táblaszalonnát készítenek belőle. A táblaszalonna készítésből kihagyott részeket, a sertés bőrétől leválasztják, 2-3 cm-es kockákra vágva, lassú tűzön kezdve, majd a tüzet fokozva töpörtyűnek sütik ki. Amikor a töpörtyű pirulni kezd a tűzet ismét alacsonyra véve (vigyázva, mert kifuthat), tejet adnak hozzá. A tejtől kellemesebb ízt kap és ez után már gyorsan pirul. Sütés-főzés Jucikásan. A pörc is ugyan így készül, a különbség csak annyi, hogy a sertés bőrt rajtahagyva 8-10 cm-es darabokra vágják, ugyan úgy kisütik. a kiolvasztott szalonnát pedig sertészsír és pörc vagy töpörtyű formájában sütéshez és főzéshez használják fel. A nyers szalonna a disznótoros ételek elengedhetetlen alapanyaga, felhasználják a kolbász és hurka készítéséhez is. Régebben csak sózták a szalonnát, amit fehér szalonnának hívtak.
Azonban a libaszalonna (íneresz), ami a liba testhája, kóser ételnek számít. Ezt hasonlóan készítik, mint a fehér sertésszalonnát, besózzák, pirospaprikával és zúzott fokhagymával ízesítik. Az ilyen módon elkészített íneresz [3] a zsidó kulinária egyik legfontosabb előétele.