Amerika Felszíne, Kialakulása, Vízrajza - Youtube

A caatinga legjellemzőbb fája a viaszpálma, legyezős pálmalevelének alsó lapját viaszhártya védi meg az elraktározott nedvesség elpárolgatásától. A viaszból lakkokat, firniszt, gramofonlemezt gyártanak. Törzséből bútorokat, épületeket készítenek. Levelei kunyhófedélként szolgálnak. A gyümölcséből szirupot és tüzes arakpálinkát készítenek. Fiatal hajtásaiból főzeléket főznek, rostjaiból zsinórt fonnak, amellyel a függőágyakat függesztik fel. A pálma belseje a szágóhoz hasonló lisztet ad. Gyógyszert is nyernek belőle. Amerika felszíne, kialakulása, vízrajza - YouTube. A dél-amerikai szavanna különleges állatai a sörényes hangyászok. De él itt puma, jaguár is. A nedves szavannán kilúgozott laterittalajt, a száraz szavannán trópusi feketeföldet találunk. Brazília déli és Uruguay északi részén, kilúgozott sárga- és vörösföldeken szubtrópusi ligeterdők tenyésznek. A partvidék jellemző fája az araucaria fenyő, amely Ausztráliában és Új-Zélandon is őshonos. A Gran Chaco délkeleti peremén a quebrachó-fa kvebracsó, érdemel említést. Ez a legkeményebb fa, "fejszetörő" fának is nevezik.

  1. Észak-Amerika éghajlata és vízrajza by Johanna Merk
  2. Amerika felszíne, kialakulása, vízrajza - YouTube
  3. Amerika: Amerika vízrajza: feladat

Észak-Amerika Éghajlata És Vízrajza By Johanna Merk

Éghajlati sajátosságok a két földrésznél - Amerika éghajlatai Észak-Amerika domborzati formáinak elhelyezkedése kedvezőtlen vonással van a kontinens éghajlatára. A domborzat nyugat-keleti zártságának hatása a csapadék mennyiségében és területi eloszlásában tükröződik. A kontinens észak-déli nyitottsága, átjárhatósága következtében pedig a hőmérsékleti értékek mutatnak nagy szélsőségeket - emiatt Észak-Amerikát a "huzatos kontinens"-ként emlegetik. A közvetlenül a partok előtt, észak-dél irányban húzódó peremhegységei az óceánok hatását korlátozzák. A Kordillerák magas láncai nem engedik bejutni a páradús, nyugati szelek által szállított légtömegeket a kontinens belsejébe. Az óceáni klíma nyugaton csak keskeny parti sávban érezteti kedvező hatását. A hegységeken átkelő felhőzetből a keleti, belső oldalakon kevés csapadék hull. Észak-Amerika éghajlata és vízrajza by Johanna Merk. A zárt medencékben északon száraz kontinentális, délen a mérsékelt övezeti sivatagi az éghajlat, míg a kontinens belsejét, a Nagy-síkságot a kontinentális klíma uralja.

Amerika Felszíne, Kialakulása, Vízrajza - Youtube

Ennek köszönhetően Dél-Amerika a Föld legcsapadékosabb kontinense, az édesvizek kontinense. Ahol Afrika a legszélesebb, vagyis a passzátok leszálló övében, ott Dél-Amerika elkeskenyedik és az óceánok mérséklő áldásából nem alakult ki zonális térítői öv. Afrika 5%-a tartozik a mérsékelt övezethez, addig a dél felé elkeskenyedő Dél-Amerika 20%-a fekszik a déli mérsékelt övezetben. A kontinens észak-déli övezetességét a hegységek és a tengeráramlások módosítják. Kelet-Afrikához hasonlóan Dél-Amerikában - az Andokban - is kialakult a függőleges övezetesség, csak szabályosságában sokkal változatosabban. Amerika: Amerika vízrajza: feladat. Hasonlóan, mint Afrikában Dél-Amerika nyugati partjai előtt is egy hideg áramlat - a Humboldt-áramlat - fejti ki negatív hatását, míg keleti partvidékénél egy meleg áramlat - a Kelet-Brazíl-áramlat - okoz pozitív hőmérsékleti eltérést (anomáliát). Az északi és déli földrész esetében a nagy földi légkörzés szélirányait megszabó eltérítő erő miatt, az áramlatok pont ellentétesen, az északi féltekén Amerika keleti felét hűtik, délen fűtik; nyugati felét északon fűtik, keleten hűtik. "

Amerika: Amerika Vízrajza: Feladat

A lefolyástalan zárt medencéket sós sztyepp, félsivatag és sivatag foglalja el. Talaja: sárga sivatagi, ill. szürke félsivatagi váztalaj. A délkeleti szubtrópusi tájain örökzöld babérerdők díszlenek liliomfákkal, lepényfákkal. Mocsarainak jellegzetes faalkotói: a mocsárciprus és a mocsári fenyő. Talaja a vörös- és sárgaföld. Afrika után Dél-Amerikában maradt meg legjobban az eredeti növénytakaró. Kialakulása és származása szerint három területre tagolható. Az északi és középső tájain az amerikai neotrópikus flóra található, kb. a d. sz. 40 -tól a növénytakaró Ausztrália és Új-Zéland növényzetével rokon. Az Andokban egyedi hegyvidéki flóra jött lére. A trópusi amerikai flóra legnagyobb része őserdő. Legnagyobb kiterjedésben az Amazonas-medencében fejlődött ki. (Kisebb foltokban Kolumbia és Ecuador nyugati partjain, Kelet-Brazíliában és a Paraná felső folyása mentén jött lére. ) Az Amazonas-medence Amerika "zöld pokla", a Föld legnagyobb szárazföldi oxigéngyára, ahol 9-11 szintes, 60-80 m magas lombkoronákat liánok szőtték át és ezáltal nehezen átjárhatóvá teszik az őserdőt.

Latin-Amerika gazdasága Hiányzó szó szerző: Ffgyrs2019 Észak-Amerika szerző: Ebacz szerző: Rendeszsolti200 5. osztály 8. osztály 9. osztály 66. Amerika vízrajza szerző: Ata71 szerző: Krajcsi Latinska Amerika - kartografska vježba szerző: Skolazazivot szerző: Vargaszonja3 szerző: Bergendipeter34 szerző: Banyaigabi Dél-Amerika domborzata szerző: Lajosnoemi8 Észak - Amerika szerző: Plufehfra Untitled49 szerző: Huseyinduru

Oktáv Hallgatói Sarok