Ady És Csinszka (Könyv) - Péter I. Zoltán | Rukkola.Hu
"Míg csókolsz, nincsen szavunk, / Ha megszólalsz zuhanunk. " Diósy Ödönné Brüll Adél a végzet asszonya volt. Legalábbis Ady Endre számára. Egy gazdag zsidó családból származó, eszes és művelt asszony, aki egy külföldön dolgozó, sikeres üzletember feleségeként igazi párizsi dámává vált. Adél leánykorában elbűvölő megjelenéséről, felnőttkorában pedig önfeledt társasági életéről volt közismert. A modern nők egyfajta prototípusának számított tehát, aki azonnal elnyerte költőnk tetszését. Miért? Valószínűleg azért, mert Ady önmagára ismert az asszonyban. Ugyanazt a nárcisztikus önérvényesítést vélte benne felfedezni, amelyet saját magában is megsejtett már. Ady és csinszka megismerkedése. Forrás: "A hasonló a hasonlónak örül" – tartja a mondás, s ugyanez igaz a párválasztás pszichológiájára is. Legtöbbször abba a személybe szeretünk bele, aki valamiért nagyon hasonlít ránk, akiben ösztönösen felismerjük lényünk egy részét vagy egészét. A múzsává avanzsált Adélnak köszönhetően talált rá önmagára Ady, az ő ihletésére vált Új versek című kötetével sikeres művésszé.
Ady És Csinszka Megismerkedése
Csinszka azonban vágyott Pestre és a saját otthonra. A házaspár a fiatalasszony családjának csucsai birtokáról költözött Budapestre, ahol eleinte hotelszobákban szálltak meg, ezt azonban Csinszka – érthető módon – költségesnek, feleslegesnek és kényelmetlennek találta. A Veres Pálné utcai lakás Boncza Miklós tulajdonában állt, halála után pedig lányára, Boncza Bertára maradt. "Nem nagy, de a miénk" Az ötemeletes, zárt belső udvaros ház 1912-ben épült, a tervek alapján kimondottan a jómódú arisztokráciának: melegvíz-szolgáltatás működött benne, a lépcsőházat fűtötték, emellett pedig lift, a cselédek számára pedig melléklift és hátsó lépcső is helyet kapott benne. Akkori szemmel nézve kimondottan modernnek, mi több, luxusingatlannak számított, hiszen elektromos áram és fürdőszoba is tartozott a benne lévő lakásokhoz. Ady és csinszka házassága. Az első emeleten található, háromszobás lakás érdekes módon a kor mércéjéhez viszonyítva nem számított kiemelkedően nagynak a maga 113 m²-es alapterületével. "Nem lesz nagy lakás, de kényelmes, meleg és a miénk" – nyilatkozik róla Csinszka is a levelezésében.
Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. Ama bizonyos rokonságérzés közösségében az alig több mint 16 éves fiatal lány elhatározza, ír a 34 éves Ady Endrének, az akkor már elismert költőnek. Több mint két évig leveleznek, majd 1914 áprilisában személyesen is megismerkednek. Az első találkozás nem sikerül fényesen, ugyanis Ady egy átmulatott éjszaka után elalszik a vonaton, így az őt Csinszkával az oldalán lovashintóval hiába váró Boncza Miklósra a legkevésbbé sem tesz jó benyomást. ADY ÉS CSINSZKA A LŐRINCI BONCZA-HÁZBAN. A lumpoló, dorbézoló nőcsábász művész híre már így is jóval megelőzi a költőt. Ma könnyű dolgunk van, de akkor, mobiltelefon híján Ady nem tudja jelezni viszontagságát, késlekedésének okát. Néhány hónappal később megismétlik a találkozót, amelyre már kifogástalanul érkezik, s ennek alkalmával Ady el is jegyzi Csinszkát. Barátnőjének, Ferenczy Zsizsinek írja Csinszka eme Ady-jellemzést: "Csütörtök estétől péntek estig fölkeresett és vendégem volt a bátyám – Ady Endre.