Turul Madár Története

Jellegzetes a kitárt szárny és a karmok alatt, vagy a csőrben megjelenő kard. Itt a Köztérképen is láthatunk jó néhány emlékművet, szobrot. A most bemutatott alkotásról nem sikerült bővebb információ szereznem, sem az alkotóját, sem az avatás, vagy készítés évét nem tudtam kideríteni, a publikálás napjáig. Most találtam egy régi fotót, melyen a madár látszik az épület tetején a kép 1908-ban készült. [4] Sikerült megszereznem az alkotó nevét és a készítés évét, Gazdag Imre úrtól, aki kunmadarasi kutatásokat végzett, és képviselő volt egykor a képviselő testületben. Gazdag történetet mesélt a turulról. Turul madár-oromdísz – Köztérkép. Röviden annyit, hogy a 1900 évek elején épült községháza tetején, eredetileg egy alumíniumból készült madár volt, melyet az idők során a politika viharában lebontottak, elrejtve tárolták. Mikor rátaláltak, már nem volt restaurálható állapotban. Erről a szoborról mintázta meg a most látható alkotást, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész a város kérésére. Források: [1] Kunmadaras: [2] Turul: (mad%C3%A1r) [3] Helyi rendelet: KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ámú Képviselő -testületi rendeletez épített és természeti értékek helyi védelméről.

  1. Turul madár-oromdísz – Köztérkép

Turul Madár-Oromdísz &Ndash; Köztérkép

Turul a magyar hitvilágban A turul szerepel az Emese álma mondában az Árpád-ház jelképes ősapjaként, a honfoglalás legendájában, feltűnik népmeséinkben is, illetve egy újabb keletű monda kapcsolja a Rákóczi-szabadságharchoz. Turulábrázolások A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma volt a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik. A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom kisplasztika található. A turul a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), illetve a Magyar Honvédség és egyes szervei jelképében is szerepel. Számos település címerében megtalálható a turulmadár. A turulábrázolások legfőbb emlékei azonban a Kárpát-medence magyarlakta részeit behálózó szobrok százai, melyek leginkább világháborús hősi emlékművek tetején díszelegnek. A leismertebb és a legnagyobb a tatabányai turulszobor, amely a megyeszékhely címerében is szerepel. A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres.

Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt, és rendszeresen elveszi más, kisebb ragadozómadarak (vércse, rétihéja) zsákmányát. Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le. A LIFE program megfelelő anyagi hátteret biztosított a legmodernebb technika bevetésére, így 46 sólymot lehetett, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület () szakmai vezetésével, felszerelni műholdas jeladókkal.

Ijesztő Halloweeni Rajzok