Az Első Bécsi Döntés
A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de öt nap múlva már meg is szakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy Miklós kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a visszacsatolt terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, mindezt az 1938:XXXIV. törvény szentesítette. A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját.
Az Első Bécsi Döntés Tartalma
Belátták a hibát Mindent összevetve az 1930-as évek második felére Párizs és London belátta, hogy a trianoni végzés elhibázott volt, szolid korrekcióról érdemes lehet beszélni. Az első bécsi döntést, a Felvidék déli, csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi, 84 százalékban magyarok lakta déli sávjának visszacsatolására a nyugati nagyhatalmak is áldásukat adták. Kárpátalja visszafoglalása sem váltott ki komolyabb ellenkezést, és talán Erdély kérdésében is el lehetett volna érni valamit. Aztán jött a II. világháború, és Magyarország új határait ugyanaz a nagyhatalmi politika nyeste vissza, amelyik létrehozta. Kevésbé ismert, hogy 1947-ben, a párizsi béketárgyalásokon a nyugati szövetségesek hajlandók lettek volna kompromisszumot keresni Erdélyt illetően. A II. bécsi döntés 43 ezer km2-t juttatott volna vissza Magyarországnak, ez így nem maradhatott volna, a terv 22 ezer négyzetkilométerről szólt. Vagyis szólt volna, mert a Szovjetunió megvétózta. Talán magyarellenességből, vagy csak mert Sztálin elcsatolta Romániától Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaság), és hogy ezt a békát lenyelesse, szó sem lehetett Erdélyről.
Az Első Bécsi Doutes Sur Les
A davosi pálya ideális jegén: negyedszer nyert világbajnokságot 1925-ben (Forrás: Narodowe Archiwum Cyfrowe/Lengyel Nemzeti Digitális Levéltár) Nézzük az 1927. február 25-i Pesti Hírlapot, amely a Bécsbe érkező Szabo beszámolóját tolmácsolta, többek között ezeket a gondolatokat: "A versenyt hirdető plakátokon Sonja Henie már mint világbajnoknő szerepelt s a programmon is a női műkorcsolyázás új világbajnoknőjének tüntették fel. Az öt pontozó bíró közül négy norvég volt s egy bécsi. Csak nehezen lehetett kicserélni a negyedik norvéget a Brockhoefftnével Berlinből érkezett Viereggel. (... ) A legnagyobb meglepetés volt, hogy a norvég pontozóbírák között ott szerepelt Henie trénerének a fivére – Stixrud – is. " Állítólag a norvégok ötszörös (összetett) világbajnok gyorskorcsolyázója, Oscar Mathisen azt ajánlotta Szabo férjének, Jaross Pálnak, hogy ne engedje elindulni feleségét a vb-n, mert Oslóban senki nem nyerhet Henie ellen. Az 1927. március eleji városligeti jégünnepélyen megjelenő Szabo Az Est újságírójának elmondta, hogy megóvták az eredményt, ugyanakkor nincsenek tervei – aztán hozzátette, könnyen előfordulhat, hogy felhagy a versenyzéssel.
A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról az 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezik, ez folyamatosan módosították 1998. március 1-ig. A törvényes előírások szerint bevándorlási engedélyt az a külföldi kaphat: A. Aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen Magyarországon tartózkodik. Megszakításnak az ország évente több mint 45 napra történő elhagyása minősül. A háromévi tartózkodás alól az mentesül, aki az állampolgárságról szóló törvény rendelkezései szerint magyar állampolgárságát visszahonosítás, honosítás címén kérelmezhetné. Magyarul: akinek felmenő ágon magyar rokonai voltak, vagy ő maga volt magyar állampolgár. B. Akinek magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított. D. Akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Magyar állampolgárság - határon túl A történelem folyamán a trianoni békeszerződéssel elvesztette magyar állampolgárságát az elcsatolt területek lakossága 1921. július 26-án.