Tájékoztató Az Adó És Érték Bizonyítvány Kiállítási Kérelem Kitöltéséhez | Edelény Város Weboldala
A hatósági bizonyítvány átadásával, illetve kézbesítésével fejeződik be az eljárás. Az eljárás lefolytatása A jegyző külön jogszabály rendelkezése alapján, ügyfél kérelmére illetve hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt. Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak: - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése, - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése, - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont; - a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja, - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része - a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.
- Sopron - Hagyatéki eljárás
- Adó és értékbizonyítvány – Püspökszilágy
- Kormányablak - Feladatkörök - Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem
Sopron - Hagyatéki Eljárás
Két testvér fele-fele arányban örökölt egy házat. A hivatalos törvényes hagyatéki eljárás során felbecsülték az ingatlan értékét 6M forintra. Az egyik testvér el akarja adni a házat a másiknak, de nem tudnak az áron megegyezni. Aki meg akarja venni, az ragaszkodik az hagyatéki értékbecslési árhoz, vagyis 3 Millióért vásárolná meg a másik fél tulajdont. Az eladó testvér szerint viszont 12 Milliót ér a ház, és ennek a felét követeli, 6 milliót kér a testvértől. Mennyiért kell megvennie, az értékbecslés feléért, vagy kérhet-e többet az eladó testvér? Mennyiért kell megvásárolnia a testvérnek a testvérétől? Javaslom, hogy a napi piaci érték meghatározásához mindkettőjükhöz képest pártatlan értékbecslőt bízzanak meg az ingatlan forgalmi értékének meghatározására. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe bele tartozik a vételár közös meghatározása is. Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik.
Adó És Értékbizonyítvány – Püspökszilágy
A szemle mellett meghallgatással is megállapítható a hagyatéki leltár tartalma, erről szintén értesíteni kell az előbbi érdekelteket azzal, hogy távolmaradásuk nem akadályozza a leltár felvételét. A leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatványról a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló KIM rendelet rendelkezik.
Kormányablak - Feladatkörök - Adó- És Értékbizonyítvány Kiállítása Iránti Kérelem
Sok esetben az adatgyűjtés is nehéz (zártkert, tanya stb. ), ily módon az értékmeghatározás, sok éves tapasztalat alapján lehetséges csak. Hivatalos értékbecslői szakértői szemmel nézve talán érthető a kérdés, hogy miért az Önkormányzat adminisztratív feladatokat ellátó ügyintézője készít el, olyan hivatalos és rendkívüli súllyal bíró értékbizonyítványt, melynek elkészítéséhez adott esetben semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, és amelyek hitelességéért -a tv. -i körülmények miatt- a Jegyzők pedig kénytelenek felelősséget vállalni. A MIOSZ állásfoglalása a témában az, hogy a dokumentáció kiállítását a fent említett okból minden esetben szakirányú végzettséggel rendelkező ingatlanszakértő munkatársak végezzék el. Egy központilag egységes felépítésű, részletes, előre meghatározott műszaki adatokat (is) tartalmazó adatbázis kialakítása –melyről ITT olvashat -, megkönnyítené az Önkormányzatok számára is a hitelesebb értékmeghatározást. Köles Zoltán - MIOSZ főtitkár
Ha az elhunyt után hagyaték nem maradt, arról is jegyzőkönyv készül! Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ha a hagyaték átadására még nem került sor és az öröklésben érdekelt azonban valószínűsíti, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, kérheti a leltárba felvett belföldi vagyonnak a) bírósági letétbe helyezését, b) hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően), c) birtokba adását (birtokban hagyását), d) a zárlatát, e) a zárolását f) értékesítését és megőrzését. Az örökösként érdekelteknek lehetőségük van már a jegyző előtt folytatott leltározási szakaszban is egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni, ehhez közvetítői eljárást igénybe venni. Az egyezségtervezetet a jegyző továbbítja a közjegyző részére. A jegyző az eljárás során beszerzett adatokról hagyatéki leltárt állít ki, melyet az illetékes közjegyzőnek továbbít.