Mózes Ii. Könyve 20. Fejezet
Ennek volt jellegzetes példája a családi gazdaság középpontba állítása, ahol a társadalomnak beleszólása van a gazdaság tevékenységébe. Ez a gondolat nagyon sok irányból fogalmazódott meg. A szépíró Kovács Imrével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy van egy nagyon jó, bár kevéssé ismert regénye, a Kolontó. 1939-ben jelent meg, Cserépfalvi adta ki, akárcsak a Néma forradalmat. Kovács a saját tapasztalatai alapján írta, hiszen az életrajzából tudjuk, hogy egy nyáron cséplőgépellenőrként dolgozott. Szociográfiáit is szépírói színvonalon művelte, irodalmilag is nagyon fontos alkotások ezek, példaértékűek az utókor számára. Mózes II. könyve 20. fejezet. Irodalmi értékük mellett eszmeiségük meghatározója az elkötelezettség az egész társadalom, a magyarság ügyének szolgálatára, arra, hogy minél jobban működjék a magyar társadalom, minél magasabbra emelkedjék a magyarság. Illyés Gyula és Németh László (Fortepan) A népiek adtak választ például arra is, hogy a Trianon utáni helyzetben milyen külpolitikát kell folytatni. Óva intettek a szomszédokkal való viszályoktól, mert azokból újabb tragédia származik – ahogyan ez a második világháborúban sajnos be is következett –, hanem a közös értékeket kell felmutatni.
Mózes Ii. Könyve | Online Biblia
Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. 12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. 13. Ne ölj. 14. Ne paráználkodjál. 15. Ne lopj. 16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. 17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Mózes II. könyve | Online Biblia. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé. 18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla. 19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk. 20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
Mózes Ii. Könyve 34. Fejezet
24. Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt megjelenjél, esztendőnként háromszor. 25. Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig. 26. Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében. 27. És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel. Mózes második könyve. 28. És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot. 29. És lőn, a mikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orczájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott. 30. És a mint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orczájának bőre sugárzik: féltek közelíteni hozzá.
Mózes Ii. Könyve 20. Fejezet
század egyik legnagyobb magyar gondolkodója is! Életműve teljes XX. századi magyar enciklopédia. Olyan gondolatkört alapozott meg, amelyre az egész népi mozgalom ráépülhetett, és ez nem csupán a parasztságot jelentette, hanem az egész nemzetet. Azért utaltam Németh Lászlóra, nehogy azt higgyük, hogy a népiek pusztán a parasztság sorsát szívükön viselő irányzatot képviselték – ők az egész nemzet sorsdöntő kérdéseivel foglalkoztak. Ez az a nemzet belső igényein, adottságain, lehetőségein, a nemzeti sajátosságokon alapuló harmadik út, amelyet Németh László kívánatosként vázolt fel a magyarság számára. Kovács Imre ezen az úton haladt. Mózes II. könyve 34. fejezet. Természetesen vitatkoztak egymással, mert keresték a lehető legjobb megoldást, hogyan lehetne a magyar társadalmat megmenteni és felemelni abból az elesett állapotából, amelyet Trianon tovább súlyosbított. A harmadik út gondolata végül is sok-sok vita után általánosan elfogadott eszmekör lett, amely nagyon sok árnyalatot tartalmaz. Sajnos nem maradt idejük arra, hogy a gyakorlatban kipróbálják, de ha ma visszatekintünk, most is azt látjuk, hogy a legjobb megoldás ez volt: elkerülni mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségeket.