Drakula Gróf Wikipédia

[7] Míg a folklórban és a korábbi kísértettörténetekben a vámpírok oszladozó, ostoba szörnyek, Drakula gróf erős, intelligens, határozott vonású, választékosan öltözködő férfi. A regény elején magas, idősödő, fehér harcsabajuszt viselő arisztokrata, de az idő előrehaladtával folyamatosan fiatalodik: egy ponton fekete hajú, kecskeszakállas, tagbaszakadt emberként jelenik meg. Szeme kék, bőre természetellenesen sápadt. [8] Drakula gróf egyesíti a folklór és az irodalom vámpírjainak jellemző tulajdonságait. Örök életű lény aki a vérivástól fiatalodik, koporsóban alszik, képes az alakváltásra és teleportációra, nincs árnyéka és tükörképe, harapásával másokat is vámpírrá változtat. Ugyanakkor irtózik a fokhagymától, a napfénytől, és a szent dolgoktól. [7] Azonosítása Vlad Țepeșsel Szerkesztés Legelőször 1958-ban vontak párhuzamot Drakula gróf és az állítólagos kegyetlenségeiről ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem között. Florescu és McNally 1972-es In Search of Dracula könyve a nagyközönség elé tárta ezt az elméletet, bár ennek nagy része spekuláció, és később több állítását meg is cáfolták.

  1. Drakula gróf wikipédia no brasil
  2. Drakula gróf wikipedia article
  3. Drakula gróf wikipédia fr
  4. Drakula gróf wikipédia english

Drakula Gróf Wikipédia No Brasil

[4] Drakula nevét és jellemét egyesek szerint Vámbéry Ármin orientalista ajánlotta Stokernek, mesélve a kelet-európai hiedelmekről és Vlad Drǎculea (Vlad Țepeș) fejedelem tetteiről. [3] [5] Mások azonban cáfolják ezt, a szereplő pedig – nevén kívül – amúgy sem mutat semmilyen hasonlóságot Vlad Țepeșsel. [6] Egyes vámpír-tulajdonságokat Stoker a kelet-európai folklórból merített (például alakváltás, vérszívás, szemfogak, félelem fokhagymától és feszületektől), másokat ő maga talált ki, és idővel a "vámpír-kultúra" részévé váltak (például árnyék és tükörkép hiánya). [1] A könyvbeli Drakula gróf Szerkesztés Drakula gróf egy élőhalott vámpír, aki székely nemesként mutatkozik be; egyrészt Attila hun király, másrészt bojárok leszármazottjának tartja magát. Életében vitéz katona és államférfi volt, csapatokat vezérelt a törökök elleni harcban. Emellett nagy tudásra tett szert, többek között a legendás erdélyi Scholomance garabonciásképzőben ismereteket szerzett a fekete mágiáról. Miután halála után eltemették a kastély kápolnájában, vámpírként folytatta létezését.

Drakula Gróf Wikipedia Article

Drakula Az első kiadás borítója Szerző Bram Stoker Eredeti cím Dracula Ország Írország Nyelv angol Műfaj horror Kiadás Kiadó Archibald Constable and Company Kiadás dátuma 1897 Magyar kiadó Árkádia Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1985 (rövidített változat) 2006 (teljes mű) Fordító Bartos Tibor Sóvágó Katalin Illusztrátor Pierre Falké Média típusa könyv Oldalak száma 290 392 ISBN 963-307-070-8 978-963-07-8944 Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A Wikimédia Commons tartalmaz Drakula témájú médiaállományokat. A Drakula (Dracula) Bram Stoker ír szerző 1897 -ben megjelent regénye. A mű a világ leghíresebb vámpírfiguráját teremtette meg. A regény magyarul először Tar Ferenc fordításában jelent meg az Uránia Könyvkiadó Vállalatnál, az Otthon nyomdában, ezt követte egy rövidített kiadás Drakula gróf válogatott rémtettei címmel 1985 -ben Bartos Tibor fordításában az Árkádia kiadónál, majd 2006 -ban ismét a teljes szöveg került kiadásra Sóvágó Katalin fordításában az Európa Könyvkiadónál.

Drakula Gróf Wikipédia Fr

Ennek ellenére a következő évtizedekben számos adaptáció – élükön az 1992-es Drakula horrorfilmmel – készpénzként kezelte az elméletet, így mára összemosódott Drakula gróf és Vlad Țepeș fejedelem alakja. [6] A popkultúrában Szerkesztés Napjainkban sok külföldi Erdélyt Drakula gróffal és vámpírokkal azonosítja, magát Drakulát pedig Vlad Țepeșsel. [9] Számos nyugati turista látogat Erdélybe Drakula nyomait keresve, és a román vállalkozók és vendéglátók ki is elégítik az igényeket: giccses vámpíros szuveníreket forgalmaznak, vámpíros rendezvényeket szerveznek, a Borgói-hágóban pedig felépítették Drakula kastélyát. [4] [10] Megjegyzendő, hogy egyes románok ellenzik az ilyesfajta üzletet, ugyanis meg akarják őrizni Románia múltjának méltóságát és Vlad Țepeș történelmi identitását. [11] A törcsvári kastély Szerkesztés A 20. század végén külföldi turisták – és ennek hatására a román vállalkozók is – kinevezték a törcsvári kastélyt Drakula-kastélynak, bár sem a könyvbeli Drakula gróf, sem Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez (a gróf kastélya a Borgói-hágóban volt, Vlad Țepeșnek pedig nem voltak erdélyi birtokai).

Drakula Gróf Wikipédia English

Harker Jonathan naplója. Regény; Budapesti Hírlap, Bp., 1898 Drakula. Regény; ford. Tar Ferenc; Uránia, Bp., 1925 Drakula gróf válogatott rémtettei; magyarította Bartos Tibor; Árkádia, Bp., 1985 ISBN 963-307-070-8 (papírkötés, 1985) – Árkádia Drakula; ISBN 963-04-0284-X (papírkötés, 1989) – Jókai Irodalmi Egyesület [8] Drakula, a vámpír. Stephen King bemutatja a horror klasszikusát; ford. Bartos Tibor; Merényi, Bp., 1995 Drakula. A világhíres vámpír hátborzongató története; ford. Szűr-Szabó Katalin; röv. kiad. ; Park, Bp., 1997 (Szemtanú Klasszikusok) Drakula gróf válogatott rémtettei; ISBN 963-913-433-3 (keményfedelű, 2000) – Jószöveg Műhely Kiadó Drakula; előszó Elizabeth Kostova, ford. Sóvágó Katalin; ISBN 963-078-152-2 (papírkötés, 2006) – Európa Könyvkiadó Drakula gróf válogatott rémtettei; ford. Bartos Tibor; ISBN 963-960-290-6 (papírkötés, 2006) – Ulpius-ház Drakula; előszó Elizabeth Kostova, ford. Sóvágó Katalin; Európa, Bp., 2010 ISBN 978-963-078-944-8 Drakula; átdolg. Tania Zamorsky, ford.
Itt is csak találgatni lehet: rivalizálás, fehérjeszükséglet, esetleg tudja az anyaállat, hogy életképtelen a még élő utód, vagy tudja, hogy nem tudná megfelelően táplálni. A válasz sokféle lehet, és nem kizárólagos. Nem hálás feladat olyan témát boncolgatni, amiben elnevezések és skatulyák, nézőpontok közötti különbségekről van szó, de ez mit sem változtat a tényen, hogy a vámpírizmus majdnem minden kultúrában jelen van. És ha más alapelveket vallunk is, attól még ugyanazon ismeretlent próbáljuk jobban megérteni, próbáljuk magunkat felvértezni ellene. Azonban az igazság az, hogy ahogyan az átlagos emberi kultúra változik, fejlődik, átalakul, úgy a vámpírok és más képzelt, vagy valós lények világa is párhuzamosan ugyanezt teszi. Ezt lehet egyfajta evolúciónak is tekinteni. A vámpír, a vérszívó, a vérivó lény motívuma azonban olyan eleme az emberiség mondáinak, hogy a földön élő valamennyi nép kultúrájában megtalálható, kivétel nélkül.
Mikor Nyitnak A Teraszok