Egyéni Vállalkozói Törvény
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Egyéni vállalkozó törvény - Vállalkozz Okosan!. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Egyéni Vállalkozó Törvény - Vállalkozz Okosan!
A fentiekből következően tehát nem kifogásolható, hogy az egyéni vállalkozó a kettős könyvvezetési rendszerben végezze a könyvelését, a hivatkozott feltételek betartásával. Az adóhatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a személyijövedelemadó-kötelezettségét továbbra is pénzforgalmi szemléletben kell teljesítenie, vagyis bevétel a ténylegesen megszerzett vagyoni érték, és költség a ténylegesen kifizetett összeg. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezért a kettős könyvvitel vezetését választók sem tudnak saját tőkét, mérlegfőösszeget kimutatni! A cikkben hivatkozott kérdés, mind az arra adott hivatalos válasz megtalálható a pályázati oldalon:... Azok, akik néhány évtizeddel ezelőtt is könyvvitellel foglalkoztak, biztosan emlékeznek még az egyszerűsített kettős könyvvitelre: a kettős könyvvitel szabályait pénzforgalmi szemléletben alkalmazó elszámolási módra. Ha az adóalapját, adóját pénzforgalmi szemléletben megállapítani köteles egyéni vállalkozó a kettős könyvvitel vezetése mellett dönt – ez amúgy nem is rossz gondolat –, akkor lényegében e régi formára tér vissza.
A törvény szövege az "és" kötőszót használja, amely szigorú értelmezést tekintve azt jelenti, hogy a harmadik személynek mindkét társaságban többségi befolyással kell rendelkeznie. Ez esetünkben csak akkor valósul meg, ha a magánszemélyt és a testvért együttesen tekintjük harmadik személynek. Amennyiben a harmadik személy a közeli hozzátartozó (a testvér és nem ketten együtt), akkor ő nem mindkét társaságban rendelkezik többségi tulajdonnal, hanem csak az egyikben. Mindezzel együtt a jogalkotói szándék véleményem szerint egyértelmű: a közeli hozzátartozók együtt alkotják a harmadik személyt, és ezért az a két kft., illetve a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok természetesen csak arra a félre vonatkoznak, aki alanya a társasági adónak. Vagyis például a magyar kft. -nek be kell jelentenie az észt kft. -t kapcsoltként, ha egymással szerződést kötöttek, az észt kft. -t viszont a magyar törvények szerint nem terheli semmiféle kötelezettség, mert telephely híján nem alanya a magyar társasági adónak.