Készletgazdálkodás

Sikerült megoldanod a forgási sebesség számításával kapcsolatos feladatokat? Még nem is láttad őket? Akkor gyorsan kattints ide, s oldd meg őket, s azután nézzük meg együtt a megoldásokat! A könnyebb átláthatóság kedvéért a feladatokat is leírom ismét, s rögtön a feladat alatt láthatod a kidolgozott megoldást. Most lássunk neki a feladatoknak! 1. feladat: Kiskukac Bt. első félévi átlagos forgóeszköz állománya 100. 000. 000 Ft. Az értékesítés nettó árbevétele 800. (a félévet itt tekintsd 182 napnak) Számítsd ki a forgási sebesség kiszámítható mutatóit! Megoldás: Fordulatszám = nettó árbevétel/átlagos készletállomány= = 800 000 000/100 000 000= 8 Ez azt jelenti, hogy a fél év alatt az árbevételből a készletek 8 alkalommal térülnek meg. Forgási sebesség napokban = (átlagos készletérték*időszak napjainak száma)/nettó árbevétel Ez alapján (100 000 000*182)/ 800 000 000=22, 75 nap vagy időszak napjainak a száma/fordulatok száma= = 182/8= 22, 75 nap Ezek alapján a készletek kb. 23 napi értékesítési bevételt kötnek le, vagyis az átlagkészletet a kereskedő 23 alatt adta el, azaz 23 naponta fordult meg a készlet 2. feladat: Kiskukac Bt-nél a múlt hónapban a vevőktől az alábbi pénzösszegek érkeztek be: 2-án 2.

Forgási Sebesség Példa- Megoldás I.

Ezek szerint tehát a mutató számlálójában a forgóeszközöknek a készletek állományával csökkentett értéke szerepel. Ezt a mutatót akkor kell feltétlenül kiszámítanunk, amikor a készletek forgási sebessége alacsony, vagy azt gyanítjuk, hogy a készletek jelentős része nehezen értékesíthető, és ez még nem jelent meg a társaság pénzügyi beszámolójában. Keszletek forgási sebesseg Mórádi Zsolt szívfacsaró vallomása: ˝Emelt fővel és hiányérzet nélkül tudok hazamenni˝ / Puma harcjármű magyar de Így áll most Arya listája a Trónok harca utolsó részei előtt - ShortScore Fradi vidi meccs ko Forgási sebesség számítása Halászy károly általános iskola Pelenkázó szivacs 50x70 Készletek forgási sebessége értelmezése Fordulatszám számítása Fordulatszám = nettó árbevétel/átlagos készlet állomány Terv időszak: 423. 356 e Ft / 64. 400 e Ft = 6, 57 fordulat Tény időszak: 415. 632 e Ft / 68. 500 e Ft = 6, 07 fordulat Láthatod, hogy a fordulatok száma a tervhez képest tény időszakban 6, 07-6, 57 = 0, 5 fordulattal kisebb.

Készletek Forgási Sebessége — Keszletek Forgási Sebesseg

Pl. a cég év végi készlete 50. 000 eur, és az év során az anyagi jellegű ráfordítások 400. 000 eur-t tesznek ki. Ebben az esetben a készletek forgási sebessége, napban kifejezve: = 365/ (400. 000/50. 000) = 45. 6 nap Tehát átlagosan 45. 6 napba telik, amíg a cég megforgatja készletet. Ha még pontosabbak akarunk lenni, és kiiktatni a szezonális változásokat, akkor az év végi készletállomány helyett használhatunk átlagos készletállományt is (pl. az év eleji és év végi készletállomány átlagát, vagy ha van adat, akkor minden hónap végi készletállományok átlagát). az eltérő (ABC) fontossági elemek megállapítására irányuló eljárás. Logisztika ADSL... Ettől kezdve 1914-ig az arany világtermelése szabta meg a világ pénzkínálat át és az árakat. A rendszer középpontjában a Bank of England állt. Legfőbb feladat az aranykészletek megfelelő szinten tartása volt. A tényleges kereskedelmi fizetések zömét font sterlingben végezték. A vállalat értékesítéspolitikája meghatározza az áruszállítás módját, kialakítja az értékesítési hálózatot és optimális szinten tartja a készletek et.

Forgási Sebesség Példa

Ugyanez a tendencia mondható el a zakókról is. b) Kezdjük a forgási sebesség fordulatokban mutatóval! Az alábbi képletből indulj ki! Forgási sebesség fordulatokban= Értékesítés/Átlagkészlet Minden adatod rendelkezésre áll, csak be kell helyettesítened termékenként (és összesen is) a megfelelő félévi adatokat. Szoknya: 50 000/10 500= 4, 76 Nadrág: 15 000/9 250=1, 62 Zakó: 75 000/20 750=3, 61 Összesen: 140 000/40 500=3, 46 Láthatod, hogy a szoknya forgási sebessége a legjobb hiszen az kb. 5-ször fordul meg, míg a nadrág még kétszer sem. Az összkészletet nézve 3, 5-szer fordul meg a készlet 180 nap alatt. Szoknya: 60 000/10 500= 5, 71 Nadrág: 25 000/11 750=2, 13 Zakó: 100 000/23 250=4, 30 Összesen: 185 000/45 500=4, 07 A megtett fordulatok nőttek, íg a szoknya már majdnem 6 fordulatot tesz meg, míg a nadrág éppen, hogy kettőt. Az összkészletet vizsgálva javult a forgási sebesség, mivel már 4-szer megfordul a készlet fél év alatt. Ezek után lássuk a forgási sebességet napokban! Ezt jelen esetben legegyszerűbben úgy tudod kiszámolni, hogy az időszak napjait (180 nap), osztod a fordulatok számával.

Az Árukészlet Nagyságának Meghatározása - Pénzügy Sziget

Készlet forgási sebesség A vásárolt készletek forgási ideje azt az időtartamot mutatja, amely alatt az adott készlettípus egyik formából a másikba alakul át. Ez áruk esetén az értékesítésig átlagosan eltelt időt mutatja meg, anyagok esetében a felhasználásig eltelt időt. A forgási idő kalkulációja a következőképpen történik: Anyagok esetében az 1 napi jellemző forgalom az 1 napi átlagos felhasználás, míg áruknál az 1 napi átlagos értékesítés tényleges beszerzési áron. Forgási idő képlete Likviditás Egy vállalkozás pénzügyi helyzetét jellemző mutatószám-típus a különböző likviditási mutatók. A likviditás fogalma alatt a vállalkozások fizetőképességét és fizetőkészségét értjük. A különböző likviditási mutatók arra a kérdésre adnak választ, hogy a vállalkozás milyen gyorsasággal képes különféle lekötött eszközeiben rejlő pénzét szabad pénzeszközzé változtatni. A vásárolt készletek olyan vagyonelemek, amelyek rövid lejáratú – tehát éven belül felhasználásra kerülő – eszközök, azaz elvileg viszonylag rövid időn belül pénzzé tehetők.

Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor használhatjuk a számlálóban a nettó árbevételt is, ekkor azonban a kapott mutatónk felfelé fog torzítani, hiszen az árbevételünk minden valószínűség szerint az önköltség fölött van. A mutató nevezőjében pedig a készletek átlagos időszaki állománya szerepel. Itt ismét fel kell hívni a figyelmet az átlagos készletállomány kiszámításának buktatóira, hiszen ha például egy játékkereskedelmi cég év végi készleteit átlagoljuk, akkor nem valószínű, hogy a reális értéket kapjuk. Ezért az erősen szezonális készletszinttel dolgozó cégeknél az átlagot lehetőség szerint több adatból kell számítani. A mutató magas értékét általában a hatékonyság biztos jeleként szokták értelmezni. Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen lehetséges, hogy a mutató magas értékét az optimálisnál alacsonyabb készletállomány okozza, ami piaci szempontból lehet, hogy előnytelen. Hosszabb távon lehet, hogy piacvesztést okoz, ha egy cég nem képes vevőit azonnal kiszolgálni a vevő kívánsága szerinti összetételű áruval (pl.

A Hétvége Időjárása