Numerus Clausus Törvény Fogalma
(A főigazgató vitatott kijelentése volt 2014-ben az is, hogy " idegenrendészeti eljárásnak " nevezte a mintegy 20 ezer zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkiba deportálását, akik többségével a nácik és ukrán pribékjeik végeztek. Kijelentését széles tiltakozás követte, melynek hatására elnézést kért és megkövette azokat, akiket megsértett, ahogy fogalmazott: "Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt" hozzátéve, "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket") Újváry Gábor nyilatkozatában sajnálatos módon ugyanez a gondolat tér vissza ismét. "Az, hogy a numerus claususra szükség volt, ahhoz nagyban hozzájárult az is, hogy Magyarországra menekült mintegy 400-450 ezer fő az utódállamokból, tehát Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről", köztük pedig "rendkívül erősen felülreprezentáltak voltak az értelmiségiek" – hangzott el a műsorban. Kijelentésével, mely szerint a numerus clausus nem volt "nulladik zsidótörvény", nehéz vitatkozni, tekintettel arra, hogy a nevében nem is szerepel.
1920. Szeptember 26. | A Numerus Clausus-Törvény Megszavazása
Hova vezetett az út? A numerus clausust sokan a zsidótörvények előzményének tekintik, Karsai László történész pár éve egy konferencián úgy fogalmazott, Magyarországnak úttörő szerepe volt a zsidótörvények meghozatalában a numerus clausus törvény 1920-as megszavazásával. Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató igazgatója viszont vitatja, hogy ebből vezetett volna egyenes út a zsidótörvényekig és Auschwitzig. A holokauszt Magyarországon nevű oktatóoldal összefoglalója szerint a nemzetközi tiltakozások hatására később a törvényt módosították, és kiemelték belőle a nemzetiségi arányszámokra vonatkozó paragrafust. A "nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság" kritériuma azonban változatlanul megmaradt, így a törvény eredeti szándékának, azaz a zsidók egyetemről való részleges kizárásának a végrehajtása nem került veszélybe. Ugyan eleinte 8-ról 12 százalékra nőtt az izraelita vallású hallgatók aránya az egyetemeken, de 1936-37-re ez visszaesett 7, 5 százalék alá, ami azt mutatja, hogy a felvételiken szűrték a hallgatókat.