Áttétes Vastagbélrák Túlélési Esélyei
Ha a rák átterjedt a környező szövetekre vagy szervekre, illetve a regionális nyirokcsomókra, az 5 éves túlélés 71 százalékos (ebben is nagy ugyanakkor a szórás). Az életkilátásokat nagyban rontja, ha a vastagbélrákot előrehaladott, a szervezetben szétszóródott állapotban fedezik fel. Az 5 éves kilátásokra az esély ekkor már csak 10 és 20 százalék közötti – ugyanakkor még ekkor is lehet lehetőség az áttétek műthetővé tételére, ami nagyban javíthatja az életesélyeket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: múltbeli statisztikai adatokból sosem lehet a jövőt megjósolni. Az életkilátások mindenkinél egyéniek, s mint ilyenek, nagy eltérés (szórás) lehet az átlagtól. Vastagbélrák Májáttéttel Túlélési Esélyei | Vastagbéldaganat Májáttéttel | Rákgyógyítás. Az esélyek függenek a daganat pontos szövettanától, az esetleges műtét eredményességétől, a kezelések ütemezésétől, a gyógyszerválasztástól, a gyógyszer hatékonyságától, a mellékhatások tolerálhatóságától, a daganatkezelést befolyásoló egyéb betegségektől, a beteg általános testi és lelki állapotától. S még egy fontos adalék: az 5 éves túlélési arányok minden esetben azokra vonatkoznak, akik legalább 5 – de a statisztikai feldolgozás időigényessége miatt inkább 6-7 – évvel ezelőtt szembesültek a rákkal, s kezdték meg náluk a kezeléseket.
Vastagbélrák Májáttéttel Túlélési Esélyei | Vastagbéldaganat Májáttéttel | Rákgyógyítás
A daganat átterjedhet az idegekre, idegvégződések környékére is. A rákos folyamat miatt elgyengült csontok kisebb-nagyobb repedései és törései fájhatnak. ( Tájékoztató a csontfájdalmak sajátos kezeléséről. ) Csonttörések a tumor miatt A rákos (úgynevezett patológiás) csonttörések jellemzője, hogy spontán, vagyis különösebb erőbehatás vagy baleset nélkül következnek be. Jellemzőek a bordatörések, csigolya-összeroppanások vagy a végtagok hosszú csöves csontjainak törései. A csonttöréseket röntgenfelvétellel mutatják ki. Mivel a csont természetes regenerálódó képessége legyengült, sokszor csak műtéttel kezelhető. A hiperkalcémia a rákkal küzdő szervezet anyagcserezavara. Lényege, hogy a csontlebontási folyamatok túlsúlyának köszönhetően a csontból kalcium távozik, ami így a vérbe kerül. A kalcium ürülése nem tud lépést tartani a csontból jövő kalciummennyiséggel, ami végül kellemetlen gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri tüneteket okoz. A beteg étvágytalannak, mindig szomjasnak érzi magát, gyakori a vizelési vagy a hányinger, a pácienst hányás, székrekedés kínozza, izomgyengeség, letargia, rángógörcsök jelentkeznek.
– Régen úgy tartottuk, hogy ha a májnak a 40-50 százalékát el kellene távolítani a tumor miatt, vagy nem egy-két helyen összpontosul a májáttét, akkor kizárt az operáció, mert túl kevés ép májszövet maradna, s az már nem tudná biztosítani a méregtelenítést. Ellenben ma már több olyan beavatkozás létezik, amelyek révén az előrehaladottabb esetekben is eséllyel vehetjük fel a harcot – utal a fejlődésre a sebész professzor, majd a részletekbe is beavat. Korszerűbbé váltak a diagnosztikus eljárások és a műtéti technikák Jobban megtervezhetőbbek, s kivitelezhetőbbek lettek az operációk. Végeznek például több lépésben is műtéteket: először az egyik májlebenyből távolítják el az áttétet, ezután 4-6 hetet adnak a gyorsan újratermelődő májszövet regenerálódására, majd a másik májlebenyből is kimetszik az áttétet. Az intervenciós radiológia eszköztárát bevetve olykor arra is nyílik lehetőség, hogy megnöveljék a máj méretét, s ezzel biztosítsák, hogy elegendő ép májszövet maradjon a műtét után is.