Szovjet Csapatok Kivonása Magyarországról
Szovjet páncélos hagyja el Magyarországot, 1990. Forrás: Fortepan/Szigetváry Zsolt A '80-as évek második felében egy dinamikusan változó politikai és hatalmi környezet kezdett kialakulni, ahol a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásának lehetősége már nem egyfajta tabuként, csak elméleti lehetőségként létezett. Erről tanúskodik az 1988-ban készített BBC interjú is, amiben Kádár János konkrétan megfogalmazta a szovjet csapatok kivonásának lehetőségét, és annak aktualitását, a Varsói Szerződés országaiból Ezek mellett a kivonulás fő motiváló ereje, a katonai jelenlét jelentős költségei, illetve annak megspórolása lehetett. Egy éven és három hónapon át tartott a szovjet csapatok kivonása Magyarországról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kelet-európai rendszerváltozási folyamatok, és a Szovjetunióban eluralkodó egyre súlyosabb problémák, a külpolitikai környezet javulása és magának a magyar rendszerváltás folyamatának előrehaladása, megteremtette a történelmi lehetőséget a kétoldalú tárgyalásokra a kivonás ügyében. Ez a 47 évig tartó katonai jelenlét megszüntetésére kínálkozó, addigi legjobb lehetőség volt.
- Egy éven és három hónapon át tartott a szovjet csapatok kivonása Magyarországról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról/ütemterv – Wikipédia
- Magyar Média Mecenatúra • A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról
Egy Éven És Három Hónapon Át Tartott A Szovjet Csapatok Kivonása Magyarországról » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. Azok a boldog szép napok, ég veled! A megállapodást követően az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. Magyar Média Mecenatúra • A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett. Az 560 ezer tonna hadianyagból 230 ezer tonna volt a lőszer, 100 ezer tonna az üzemanyag, mindezeket 60 helyőrségben, katonavárosban, illetve hat repülőtéren helyezték el. A kivonási műveletekkel kapcsolatos tennivalók koordinálásával a kormány Annus Antal vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének általános helyettesét bízta meg. A következő 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi, másfél ezer szerelvény indult a Szovjetunióba. A felszereléseket, harcászati eszközöket, a lebontott laktanyák épületelemeit a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomásokon rakták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba.
A Szovjet Csapatok Kivonulása Magyarországról/Ütemterv – Wikipédia
Ez elsősorban a '40-es évek második felére jellemző, erőltetett szovjetizálás, a szovjet társadalmi és politikai rendszer installálásának folyamatát támogatta a katonai jelenlét. A Szovjetunió katonai érdekeinek fenntartása is cél volt a térségben, első sorban a NATO -val szembeni törekvések terén, illetve a tömbön kívüli szomszédos országok katonai fenyegetettségének fenntartására is alkalmas volt. Harci bevetéseket tekintve, a második világháborút követően az 1956-os forradalom katonai erővel történő leverésében vállaltak aktív szerepet, illetve az 1968-as prágai tavasz eltiprására alkalmazták az itt állomásoztatott csapatokat. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról/ütemterv – Wikipédia. Ezek az események, és a Szovjetunió politikai és katonai vezetésének stratégiája Magyarország fejlődését egészen az 1980-as évek második feléig meghatározták. Bizonyos tekintetben ezzel a jelenéttel kényszerpályára terelve az országot. Ennek a kényszerpályának, és – 1956-tól a rendszerváltásig – az MSZMP hatalmának a fenntartásában is szerepet játszottak az itt állomásozó alakulatok.
Magyar Média Mecenatúra • A Szovjet Csapatok Kivonulása Magyarországról
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetősége ezzel szemben csak a részleges csapatkivonások folytatását támogatta. Grósz Károly főtitkár 1988. márciusi moszkvai látogatásán erről meg is egyezett Gorbacsovval, a megállapodást Nyers Rezső és Grósz ugyanazon év július végi látogatásán. Az MSZMP reformszárnyának képviselői közül ugyanakkor néhányan az ellenzéki politikusokéhoz hasonló nézeteket vallottak e kérdésben, bár - különösen kezdetben - jóval bizonytalanabbak és óvatosabbak voltak. Elmondhatjuk tehát, hogy az ellenzéki pártok és az MSZMP egyes reformerei már 1989 első felében az ország függetlenségének és szuverenitásának helyreállítását tekintették egyik legfőbb külpolitikai. Példájukat néhány hónap elteltével a magyar kormány is követte, és reálpolitikai meggondolások ("jobb lesz, ha mi kezdeményezzük, s nem ellenfeleink nyomására és gúnykacaja közepette vonulunk ki") a szovjet vezetés is elfogadta a teljes csapatkivonás gondolatát. Így 1990 februárjában már ennek részleteiről folytak magyar-szovjet tárgyalások.
Március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá az erről szóló egyezményt, amely magába foglalta, hogy a csapatok kivonására 1991. június 30-ig van határidő. Márciusban elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről meg is kezdődtek országszerte a Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek kivonása. Összesen 45 ezer szovjet katona hagyta el Magyarországot, a mintegy 560 ezer tonnányi felszerelésből 60 ezret szállítottak el, a hadsereg kivonulását követően hatvan laktanyát, tíz légiforgalmi bázist és összesen 5750 épületet hagytak maguk mögött, a teljes kivonulásához 1352 vasúti szerelvényre volt szükség. Kivonuló Déli Hadseregcsoport katonái Fotó: Sputnik / AFP A Németországból (az NSZK és NDK egyesülése után) 390 ezer, Lengyelországból 56 ezer, Csehszlovákiából 70 ezer állomásozó szovjet katonát rendeltek vissza a Szovjetunióba. A magyarországi csapakivonásokat a Magyar Televízió, amatőr filmesek, Mihályi László dokumentumfilmes és a Fekete Doboz Alapítvány stábja is rögzítette.