Szigeti Veszedelem Elemzés

Szigeti veszedelem I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés) - Műelemzés Blog Az eposz mint műfaj az epika műnembe tartozik; hosszú terjedelmű alkotás, témája egy nép vagy népcsoport ill. hős sorsfordító cselekedetei. Az antik irodalomból ismerjük, a görögöknél Homérosz ( Odüsszeia, Iliász), a rómaiaknál Vergilius ( Aeneis) voltak a nagy eposzszerzők, de a magyar irodalomban eddig nem létezett, nálunk Zrínyi honosította meg. A magyar irodalomban a 16. századi históriás énekek számítanak az eposz műfaj előzményének, Zrínyi tulajdonképpen a históriás éneket emeli fel az eposzműfaj szintjére. A históriás énekekben is megjelentek a magyar végvári vitézek és várkapitányok, de nem a barokk ízlés vértanú héroszeszményének megfelelő előadásmódban. Zrínyi a barokk ízlésnek megfelelően a szigetvári ütközetet a maga realisztikus részleteivel együtt misztikus magasságokba emeli, a szent tisztelet és az istenséggel való érintkezés magasába.

  1. Az Török Áfium Ellen Való Orvosság
  2. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés) - Oldal 4 a 4-ből - Műelemzés Blog
  3. Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem Tartalom

Az Török Áfium Ellen Való Orvosság

És Szulimánnak álmában meg is jelenik az ő istene, és biztosítja a győzelem felől. Zrínyi tehát a török szultán szájába adja rossz véleményét a magyarokról, vele mondatja ki, hogy a magyarok lusták, gyűlölködők, és nincs köztük hadtudó. A törökök Eger helyett Szigetvár ellen mennek, amit nem maguk gondolnak végig és döntenek el, hanem jóslást végeztetnek, áldozatot mutatnak be isteneiknek. Ettől a sasos, juhos jóslástól várják a jövőt. Zrínyi tehát az első énekben felekezeti elfogultság nélkül felsorolja a magyarok bűneit, amelyek a feudális anarchia idején elveszejtették a nemzetet. Keserű szavait Isten szájába adja, aki bosszút akar állni a magyarságon, ezért küldi Magyarország ellen a török hadat. Zrínyi Miklós, az eposz hőse Zrínyit minden tekintetben a barokk eszményítés, túlzás eszközeivel mutatja be a költő. Érdemeit, kiválóságát azáltal fokozza, hogy bemutatja, milyen erős és hatalmas ellenség volt Szulimán. Zrínyi bemutatásában is jellegzetes fokozást figyelhetünk meg: az első öt ének emberként, a második öt ének hősként, a harmadik öt ének pedig mártírként ábrázolja.

Zrínyi Miklós: Szigeti Veszedelem (Elemzés) - Oldal 4 A 4-Ből - Műelemzés Blog

Milyen a jelen? (Mindegyik szakaszban borúlátó, de melyikben nagyítja fel a bajt a legjobban? ) 2. versszakban: "Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. " (szenvedelem =szenvedély) 4. versszakban: "Völgyben űl a gyáva kor …" 6. versszakban: " A dicső nép, … Névben él csak, többé nincs jelen" Milyen eszközökkel fejezi ki a pesszimista hangulatot? Kérdések szókincse: Árpád, szent föld, bérc, vár, lángsugár, ragyogtat, hősi bér, virúl, stb. - Mit sugallnak ezek a szavak? (milyenek a jelzők;milyen költői képeket találsz, ) Válaszok szókincse: pusztaság, elhamvadt, jégkebel (metafora) omladék, néma hant, saslak, korcs, gyönge, romlott, szívtelen -Mit sugallnak ezek a szavak? A későbbi vers megszólalója is Zrínyi marad (ez a megoldás hasonló a Himnusz prédikátor-krónikás szerepéhez). A magyar felvilágosodás korában és a XIX. század első évtizedeiben a költő-politikus Zrínyi Miklósnak valóságos kultusza alakult ki. Többször is kiadták műveit, költészetét és politikusi nagyságát egyaránt méltatták, példaként idézték.

Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem Tartalom

Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A magyaroknak dicsőséget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj hősi, de tragikus kimenetelű története előzi meg. A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerelmi epizódja következik. Majd a pogány érzéki szerelem ellenpárjaként Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem szép példája. Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesült a vár súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra. A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel.

Bár a 17. századra már kialakultak az antik mintákat kevésbé követő regénytípusok is, a barokk kor Arisztotelész nyomán az eposzt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a barokk kedvelte a monumentalitást és a heroizmust (=hősiességet). Zrínyi eposza megfelelt a korabeli esztétikai normáknak, tehát korszerűnek számított. Zrínyi megtartotta a kötelező formai követelményeket, így a műben megtalálhatók az eposz műfaj hagyományos elemei, mint pl. az eposzi kellékek. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 20 kg fogyás gyakori kérdések Whirlpool mosógép awe 50510 használati útmutató Facebook alkalmazás ki nézte meg az adatlapom LinkUniverzum ~ Ahol az animék és doramák tárháza sosem fogy ki - G-Portál Szabó ervin könyvtár beiratkozási díj Receptek babáknak 1 éves kortól Pick téliszalámi 400 g ár for sale Kutya esemény utáni injekció art et d'histoire Csöpögő, folydogáló WC? Így javítsd meg fél óra alatt! - Otthon | Femina Mennyi ido utan latszik a fenek edzes Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, egész barokkosan gazdag színes nyelvhasználata jelenítik meg a heroizmust, a hősi, gyakran véres eseményeket és az ezektől elválaszthatatlan halált.
Rácz Jenő Gyuricza Dóra