Váradi Hédi Betegsége

Osztályában olyan tehetségek tanultak, mint Psota Irén, Soós Imre vagy Horváth Teri, ám mégsem ők voltak számára a legkedvesebbek a neves iskolából, hanem tanára, Bessenyei Ferenc, akivel a főiskolás évek alatt ismerkedett meg. Váradi Hédi – A színházi centrifugából kihullott királynő – Újpest Media. Bessenyei ekkor már igencsak híres volt, és Váradi kedvéért felhagyott a tanítással, ugyanis úgy gondolta, kapcsolata nem összeegyeztethető a főiskolán végzett munkájával. Emellett a férfinak el is kellett válnia, hogy meghódíthassa a nála 10 évvel fiatalabb nőt, ugyanis a férfi megismerkedésükkor még házas ember volt. 10 év élettársi kapcsolat után a színész 1961-ben feleségül vette Hédit, ám házasságuk alig két évig tartott: ahogy az Újságmúzeum is írja, kezdetben mindenki úgy gondolta, hogy Bessenyei lépett félre, hiszen nem volt titok, hogy imádta a nőket, ám kiderült, hogy Váradi volt az, aki érzelmeket kezdett táplálni egy másik férfi iránt, aki nem mellesleg színpadi partnere volt. Lapozz a részletekért!

• A legfájdalmasabb titok: Psota Irénnek ezért nem születhetett soha gyermeke - Blikk Rúzs
• Váradi Hédi – A színházi centrifugából kihullott királynő – Újpest Media
• Váradi Hédi portré
• Ki volt Váradi Hédi? - Cultura.hu

A Legfájdalmasabb Titok: Psota Irénnek Ezért Nem Születhetett Soha Gyermeke - Blikk Rúzs

Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú, szinte lázas előadások részese volt, s mivel jelmezre sem volt pénzük, az előadásokon sokszor mezítláb játszottak. Itt élhette ki először rendezési vágyát is, a többi közt színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Váradi Hédi portré. Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig – Marton Endre igazgatása alatt – jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel.

Váradi Hédi – A Színházi Centrifugából Kihullott Királynő – Újpest Media

1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. A legfájdalmasabb titok: Psota Irénnek ezért nem születhetett soha gyermeke - Blikk Rúzs. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. A "színészkirály" Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét.

Váradi Hédi Portré

Miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, az Iliász és az Odüsszeia fordítójaként évtizedek óta meghatározza a magyar olvasók antikvitásélményét a száz éve született Devecseri Gábor. A gyerekek is jól ismerhetik munkássága egy részét. Mámoros állapotban tudott létezni – folyamatosan és bármiféle szer nélkül, még kávét sem ivott. Váradi hedi betegsege . Egymástól nagyon különböző élethelyzetekben, nagyon eltérő célokért is maximálisan lelkesedett, így lehetett Devecseri Gábor egyszerre a magyar irodalom, és főleg műfordítás egyik legnagyobb alakja, valamint egy elnyomó rendszer elragadtatott szolgálója. Ez a szélsőséges megítéléseket generáló kép rajzolódik ki a száz éve született irodalmár emlékezetéből, aki miközben életében nagy lendülettel sok hazugságot is megverselt, műfordításaival új világot nyitott az európai kultúra fejlődését egyébként meghatározó antik világ iránt érdeklődő magyar közönségnek. Budapest, 1970. január 11. Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító, klasszika-filológus 1971. július 31-én halt meg Budapesten.

Ki Volt Váradi Hédi? - Cultura.Hu

Sokat foglalkoztatták a filmvásznon és a televízióban. Először 1953-ban a Föltámadott a tenge r című korabeli filmben állt a kamera elé, utoljára pedig halála évében Makk Károly Az utolsó kézirat című alkotásában. Színpadi teljesítményét már 1960-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, a kiváló művészi címet 1973-ban, a Kossuth-díjat 1975-ben éppen mellőzésének időszakában vehette át. A színésznő élete utolsó évtizedében visszahúzódva élt. Parasztházat vásárolt Gánton, és misztikus vallási filozófiákban keresett menedéket. Hosszú, súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 1987. április 11-én. Fotó:,

Hédi nagyon fiatalon, 57 éves korában hunyt el. Életét a szakmájának szentelte, bár "nem mindig tudott azonosulni a színésznővel, aki benne élt, s akivel csak ritkán tegeződött. " Fotók forrása: Fortepan

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. Folyamatosan megújulásra törekvő művészként 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Még a színház nevét is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, és ezzel a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. A társulatnak sokszor jelmezre sem volt pénze: többször előfordult, hogy az előadásokon mezítláb játszottak, de a szenvedély kompenzálta az anyagiak hiányát. Berek Kati itt próbálta ki magát először rendezőként is: színpadra állította többek között a Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Emellett előadóesteket tartott, tanított, és írt is. 1974-ig dolgozott a 25. Színházban, amikor azonban az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe.