Juhász Árpád Geológus

A május 10-i adás tartalmából. A globális felmelegedés – bár az elnevezés azt sugallja – nem csak azért probléma, mert folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet a Földön. Sokkal nagyobb veszélyt rejt magában a klímaválsággal együtt járó szélsőséges időjárás. Hogy ez mennyiben érinti Magyarországot, kiderül Az este mai adásából. A házigazda: Juhász Árpád geológus, a vendége: Bozó László meteorológus, akadémikus. Minden hétköznap 21 óra után gondolatébresztő beszélgetések a Kossuth Rádióban. Az Este – A házigazda – Kossuth – május 10., hétfő, 21:04 Szerkesztő: Marton Adrienn Tovább a műsoroldalra >>>

1. Juhász Árpád és a teremtés - Negyedik negyed előzetes - Női váltó
2. A kék bolygó vándora-Juhász Árpád-Könyv-Topográf-Magyar Menedék Könyvesház
3. Újabb lávafolyam fenyeget La Palma szigetén | hirado.hu
4. Óriási veszély leselkedik hazánkra: ez minden magyar embert érint

Juhász Árpád És A Teremtés - Negyedik Negyed Előzetes - Női Váltó

Érden vendégeskedett a világjáró geológus: Juhász Árpád a Múzeumok Őszi Fesztiváljánák érdi eseményén. A népszerű televíziós személyiség Emberevők unokái között című könyvét mutatta be a közönségnek, amely ezúttal is ámulattal hallgatta az elképesztő történeteket. Juhász Árpád geológus nem riad vissza attól, hogy olyan helyeket járjon be, ahonnan más fejvesztve menekülne. Indonézia legeldugottabb csücskében élt egy olyan népcsoporttal, amely egészen addig emberevő életmódot folytatott, amíg ezt törvény nem kezdte tiltani. De kik azok a pápuák, akik ötezer éve jelen vannak és még ma is kőkapával művelik a földet, meztelenül járva? Milyen szokásaik vannak? És meddig van maradásuk ebben a rohamosan fejlődő világban? Juhász Árpád nemcsak Indonéziát, de az egész világot górcső alá veszi legújabb, hiánypótló tudományos jellegű kötetében. Utazását a Csendes-óceán partján található Jayaourában kezdte meg, innen jutott el az egykoron emberevő törzsként elhíresült pápuák hazájába, ahol azon tűnődött, hogy az óriási népességnövekedéssel vajon meddig maradhat fent egy ilyen elzárt és a szó szoros értelmében tradicionális közösség, hiszen Indonézia lakossága fél évszázad alatt 88 millióról 275 millióra nőtt.

A Kék Bolygó Vándora-Juhász Árpád-Könyv-Topográf-Magyar Menedék Könyvesház

Újabb katasztrófa fenyeget La Palma szigetén, ahol a földrengés két lávafolyamot is elindított. A vulkán több mint három hete tört ki, de a tűzhányó továbbra is aktív, több száz embernek kellett elhagynia otthonát – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában. Juhász Árpád geológus elmondta, hogy a lakosság kimenekítése jól megtervezhető, mivel a láva lassú haladása miatt ki lehet kalkulálni, hogy egy nap alatt milyen messzire ér el, azt viszont nem lehet előre megjósolni, hogy meddig tart a vulkánkitörés. A Cumbre Vieja vulkánból feltörő magma a repedéseken keresztül a tenger felé vette az irányt, ami azért is veszélyes, mert a vízzel érintkezve olyan kölcsönhatások keletkeznek, ahol koncentrált méreganyagok jönnek létre. "Nem biztos, hogy minden alkalommal eléri a felszínt a magma, az sem, hogy mennyi ideig kap a mélyből utánpótlást. A tapasztalat az, hogy néhány hónap után az utánpótlás kimerül, ekkor pedig a vidék egy időre stabillá válik" – fogalmazott Juhász Árpád. A tűzhányóból előtörő hamufelhő a repülőkre is veszélyes, emiatt rengeteg járatot töröltek.

Újabb Lávafolyam Fenyeget La Palma Szigetén | Hirado.Hu

Juhász Árpád geológus, televíziós műsorvezető, a II. kerület díszpolgára legújabb könyvében (Emberevők unokái között) a hegyi pápuák földjére vezető expedíciójából kiindulva mutatja be, hogy milyen társadalmi és természeti átalakulást okoz a Föld déli féltekéjén bekövetkezett népességrobbanás. A jövőt illetően aggódik, de fontosnak tartja, hogy a fiatal nemzedék ne tegye magáévá a pesszimizmust. – Miért tartotta fontosnak könyvet írni a hegyi pápuák életéről? – Amikor a kilencvenes években eljutottam Új-Guinea szigetének északnyugati részére, az Indonéziához tartozó, a tengerszint felett 1500 méter magasságban lévő Baliem-völgybe, a helyi pápuák lakta tartományba, én voltam az egyik utolsó nyugati utazó, aki még eredeti formájában lehetett tanúja a helyiek halotti torának. Azóta a turizmus már teljesen átalakította a szigetet és a lakói életét, ezért e hagyományok közül sok mára átalakult. Akkor dokumentumfilmet is forgattam róluk azonos címmel, Emberevők unokái között, de úgy éreztem, hogy az ő történetükben több van ennél, és rajtuk keresztül be lehet mutatni a Föld déli féltekéjén az utóbbi évtizedekben végbement népességrobbanás társadalmi és ökológiai következményeit.

Óriási Veszély Leselkedik Hazánkra: Ez Minden Magyar Embert Érint

– meséli a megrázó történéseket a a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja. Ezekben az órákban már a tüntetők hosszas erőfeszítések után ledöntötték a tüntetők monumentális Sztálin-szobrot és ahogy Árpi bácsi is felidézte, már megkezdődött a fegyveres harc a rádióért a felkelők és a fegyveres ÁVH-sok között. Először könnygázzal és vízágyúval próbálták oszlatni a szintén fegyverhez jutott ellenálló tömeget, de hiába. Az alábbi fotó 1956 nyarán készült az akkor még egyetemista geológusról / Fotó: Juhász Árpád Akkoriban a budapesti Múzeum körút 4/a szám alatti épületben volt a természettudományi kar és a katonai tanszék is, mert az egyetemen a hallgatók honvédelmet is tanultak, nyáron pedig egy hónapra el kellett menniük katonának. – A katonai tanszék tisztjei, akikről azt hittük, hogy a pártállam leghűbb képviselői, mindenféle erőszak és tiltakozás nélkül odaadták a puskáikat zsírpapírba csomagolva, illetve egy doboz lőszert is. Így rendezkedtünk be az épület harmadik emeletén, a geológia tanszéken és néhány napot bent töltöttünk, matracokon aludtunk, de én utcai harcokban nem vettem részt, pedig esténként nyitott teherautóval jártuk a várost.

– Mennyire tarthatnak lépést a környezeti erőforrások e népességrobbanással? – Ha egy mérleg egyik serpenyőjében elhelyezzük a növekvő emberiséget, a másik serpenyőbe pedig a természeti erőforrásokat (a tiszta vizet, a tiszta levegőt, a jól termő talajt), akkor bizony a mérleg a növekvő népesség felé billen ki, vagyis a bolygó hamarosan már nem lesz képes eltartani a hatalmasra duzzadó emberiséget. Ráadásul a hozzáférhető természeti erőforrások sem állandók, hanem egyre csökkennek. Ez meglehetősen drámai jövőképet vetít előre. – Hogyan jutott el a hegyi pápuák közé? – Nem volt egyszerű, mert a hegyi pápuák abban az időben gyakran követtek el túszszedő támadásokat (a tartomány autonómiáját akarták így kikényszeríteni, sikertelenül). Ezért az indonéz hatóságok nagyon kevés külföldi csoportot engedtek be a tartományba. Két évig készítettem elő az utat, de sikerült megbíznom három fiatal pápuát, akik ismerték a helyi klánokat, beszéltek angolul, és fizikailag is segítettek. Harminc évvel ezelőtt a televíziós technika még sokkal nehezebb és termetesebb volt, mint manapság.