Megújult A Szombat Délelőtt, A Kossuth Rádió Hétvégi Magazinműsora - Radiosite.Hu
Kabarématiné A Kabarématiné a Kossuth Rádió Rádiókabaréjának különkiadása, amelyben a legkiválóbb humoristák legjobb, legsikeresebb fellépéseiből készítenek gondosan válogatott adásokat, amelyeket minden héten szombaton és vasárnap 9. 07-kor sugároz a Kossuth Rádió. 2014 márciusa óta én is a Kabarématiné műsorvezetői közé tartozom. A dolog váratlanul ért, egyik nap felhívott a Rádiókabaré új főszerkesztője, Mikó Róbert és nekem szegezte a kérdést: van-e kedvem vezetni a Kabarématinét. Volt. A Kabarématiné felvételének helyszíne A Kabarématiné műsorvezetője bakizik... Mikó Robi telefonhívásának másnap reggelén már a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai (vagy inkább a Pollack Mihály térhez közeli) stúdiójában ültem a mikrofon mögött (lásd a fotón! Hallgassa vissza a Rádiókabaré július 17-i adását! | MédiaKlikk. ). A Kabarématiné felvétele alatt a kiváló hangmérnök, Kerekes Endre segítette a munkámat, miközben Mikó Robi ügyelt rá, hogy ne hadarjak, ne vegyem rossz helyen a levegőt és ne hangsúlyozzak hülyén - mert felvétel közben mindegyikre akadt példa. Közben Nyilas Jánosnak, a Rádiókabaré (és így a Kabarématiné) kiváló humorú producerének folyamatosan jutottak eszébe jobbnál jobb történetek a műsorban elhangzó felvételekkel kapcsolatban.
Kossuth Rádió Kabaré Szombat St
Az előadás szervezője a ComMedias Egyesület, az alkotók köszönik a támogatást Vasvár Város Polgármesteri Hivatalának, a Nagy Gáspár Kulturális Központnak, a Country Clubnak és a Mérték Egyesületnek. Forrás: Ajánlatkérés
Kossuth Rádió Kabaré Szombat Ave
A Magyar Rádió humortörténete a rendszeres sugárzást követően – vagyis 1925. december 1-je után – rövid időn belül elkezdődött. A rádiókabaré első korszakának tehát az 1925 és 1943 közötti éveket tekinthetjük. A rendszerváltozás, majd a Petőfi Rádió 2007-es átalakulása és a Karinthy Színpad megszűnése azonban jelenetősen átrajzolták a magyar rádiós kabaré térképét. 1927-ben Petőfi születésnapjáról szóló énekes jelenet, 1928-ban Zilahy Lajos drámai játéka szerepelt a szilveszteri műsorban, de 1929-től már többórás kabaré hallhatott az ország éjfélig, illetve hajnali 2-ig. Kossuth rádió kabaré szombat radio online. 1936-ban Kacagóversenyt sugároztak, 1937-ben híres múlt századi egyfelvonásosokat, 1947-ben Fábri Zoltán rendezte a farsangi revüt, az 1949-ben hallható Kancsal Parnasszuszt pedig Örkény István szerkesztette. A rádiós kabaréműfaj aranykora a 60-as 70-es években jött el, bár Kaposy Miklós szerint ez egészen a nyolcvanas évek közepéig eltartott. Különösen kiemelkedő mérföldkő volt az 1974-ben először megrendezett Humorfesztivál, hiszen ekkor fedezték fel Farkasházy Tivadart, Boncz Gézát és Sinkó Péter is (aki a mai napig szerkeszti is a rádiókabarét).
És nemcsak azt mutatta meg, hogy mit ért félre a rádió, amikor humorról gondolkodik, de azt is, hogy a kabaré mára mindannak a gyűjtőfogalmává vált, ami a magyar humorérzékben áporodottan avítt, ötlettelen, gondolattalan, viszont bántó. A szombati egyórás adásban (az esti ismétléssel együtt ez ugye minimum duplán, de inkább a négyzeten számít) volt sok minden, általában középosztálybeli, középkorú városi férfiak igyekeztek eltorzított hangon utánozni alsóbb néprétegekből kikerülő, alacsonyan iskolázott vidéki embereket. Férfiakat és nőket egyaránt, a nőket kicsit vékonyabb hangon, és még butábbnak beállítva. Volt Fábrynak is egy húszperces menete, mondhatni a szokásos csapongó sztorizás, semmi különös. Aztán jött a műsorzáró magánszám Bach Szilviától. Kossuth rádió kabaré szombat ave. Rá fiatalkorunk homályba vesző éveiből úgy emlékezünk, hogy a hangjával csinált valamit. Talán híres énekeseket utánozott, és ezzel elég sikeres volt abban az évszázadban, amikor még a Szeszélyes évszakok határozta meg a kánont. A hang kreatív használata a mostani produkciójának is fontos eszköze volt, Jolika és a számítógép című monológját ugyanis végig úgy mondta el, mintha cigány lenne.