Hagyományos Tepertős Pogácsa

Lehet kicsit több időt igényel az elkészítése, de a frissen illatozó pogácsák ezt rögtön el is feledtetik velem. Tepertős pogácsa Gizi Receptjei ELŐKÉSZÍTÉS 45 mins SÜTÉS/FŐZÉS 15 mins ELKÉSZÍTÉS 1 hr FOGÁS Előétel KONYHA Hagyományos 70 dkg liszt 45 dkg darált tepertő 3 dkg élesztő 1 dl tej 2-3 tk só 1 dl fehérbor 2 tojássárgája + 1 egész a kenéshez 1-2 ek tejföl Az élesztőt egy pici cukorral elkevert langyos tejben felfuttatom. További receptek Gizitől Gizi további receptjeit a linkre vagy a képre kattintva olvashatod a saját blogján.

• Uniós védelem alatt a tepertős pogácsa - Európa Pont
• Tejfölös tepertős pogácsa
• A pékek megmondanák, mi az igazi tepertős pogácsa | 24.hu

Uniós Védelem Alatt A Tepertős Pogácsa - Európa Pont

Németország kifogásolása alapján törlésre kerültek a liszt minőségi paramétereire vonatkozó előírások. Ausztria kifogása alapján megerősítésre került, hogy a bejegyzés iránti kérelem kizárólag a "Tepertős pogácsa" magyar elnevezés hagyományos különleges termékként történő oltalmazására irányul. Az uniós védettség – 2013. november 14. nyilvántartásba vétel óta - után, magát az elnevezést is megkapta a tepertős pogácsa, mégpedig "a magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény", illetve a "hagyományos különleges termék" megjelölést. Tejfölös tepertős pogácsa. A bejegyzett elnevezés-az 1216/2007/EK rendelet 2. cikke szerint- " Tepertős pogácsa" azzal a kiegészítéssel, hogy a termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja: "magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény". Magyarországon, azon pékáruknak, amelyeket tepertős pogácsa néven forgalmaznak, folyamatosan meg kell felelniük az előírt standard – nek, amelyek meghatározzák az összetevőket és a termék formáját is. A termékleírás szerint a magyar tepertős pogácsa kerek, henger alakú, és darált tepertőt, valamint sertészsírt tartalmaz, élesztővel lazított, omlós, vagy leveles szerkezetű.

Tejfölös Tepertős Pogácsa

(Mindezeket egy egységes, az ún. " DOOR adatbázisban " rögzítik, amelyben országok, terméktípusok, az oltalom jellege alapján lehet kutatni – érdemes nézelődni! ) Az oltalom alatt álló termékek három nagy csoportba sorolhatók, attól függően, hogy elkészítésük vagy jelenlétük valamilyen földrajzi helyhez köthető-e, vagy a különlegesség inkább az elkészítés módjára, egyedi jellemzőire és az adott államban jellemző "hagyományosságára" vonatkozik. Földrajzilag meghatározott eredetvédelem szempontjából a termékek viselhetnek " oltalom alatt álló eredetmegjelölést " (OEM), amikor a termék-előállítás minden lépése a meghatározott földrajzi területen történik. A pékek megmondanák, mi az igazi tepertős pogácsa | 24.hu. Ezek közé olyan termékek tartoznak, amelyek jellemzői kizárólag vagy elsősorban az előállítási helynek és a helyi termelők szaktudásának köszönhetőek. Ilyen oltalommal közel 580 termék rendelkezik jelenleg az EU-ban, közülük hat magyar. Elsőként 2007 decemberében a szegedi szalámit jegyezték be az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába, amelyet a hajdúsági torma, a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika, az alföldi kamillavirágzat és a kalocsai fűszerpaprika követett.

A Pékek Megmondanák, Mi Az Igazi Tepertős Pogácsa | 24.Hu

A termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást is tartalmazhatja:"magyar hagyományok szerint előállított". A bejegyzés névfenntartás nélkül történt, ami azt jelenti, hogy továbbiakban is forgalomba hozhatók azon termékek, amelyeket nem a termékleírás szerint állítottak elő, azonban ebben az esetben az uniós szimbólum, vagy a "hagyományos különleges termék" megjelölés, "HKT" rövidítés nem használható. Európai bizottság – "DOOR adatbázis": Az EU még a 90-es évek elején hozott létre egy elismerési rendszert, amelynek célja, hogy az európai országokban előállított, különleges termékek eredetiségét igazolja egy uniós oltalom használatával. A rendszer elsődleges célja, hogy megvédje Európában a valóban különleges módon, vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket a hasonló, de nem minden szempontból eredeti vagy hagyományos módon elkészített termékektől. Emellett a rendszer egy egységes jelöléssel / szimbólumok használatával ezeknek a különleges termékeknek nagyobb ismertséget is biztosít, valamint tulajdonképpen értéküket is növeli – ezért mindenképpen jó, ha egy termék felkerül az EU valamilyen eredetiséget igazoló listájára.

Európai Unió Hivatalos Lapjának 2021. február 18-i számában megjelent az Európai Unió Bizottságának rendelete, amely a "hagyományos különleges terméknek" minősülő tepertős pogácsa termékleírásának módosítását hagyja jóvá. A rendelet 2021. március 10-én lép hatályba. Az Európai Unióban a 90-es évektől van érvényben az az oltalomrendszer, amely az egyes tagállamokban előállított különleges termékek eredetiségét igazolja. 2013-ban a tepertős pogácsa is felkerült a "hagyományos különleges termékek" (HKT) listájára, az első (és eddig egyetlen) magyar termékként. A tepertős pogácsa így – a spanyol serrano sonkához vagy a nápolyi pizzához hasonlóan – egyedi készítése miatt igazoltan különleges és tradicionális (legalább 25 éve a helyi gasztronómiában jelen lévő) élelmiszernek számít. A most életbe lépő termékleírás-változás többek között a pogácsa átmérőjére, súlyára, zsírtartalmára vonatkozik, továbbá pontosításokat is eszközöltek a leírásban.

Tepertős pogácsa a hagyományos különleges termékek uniós listáján Uniós védelmet kapott a tepertős pogácsa Az Európai Bizottság 2013. november 14 -én nyilvántartásába vette és ezáltal jóváhagyta Magyarország "Tepertős pogácsa" elnevezésre benyújtott bejegyzési kérelmét a hagyományos különleges termékek jegyzékébe. A tepertős pogácsa védelme lényegében azt jelenti, hogy a tepertős pogácsát továbbra is mindenki úgy készítheti el, ahogyan akarja, de aki nem a hivatalos receptet használja, az nem alkalmazhatja a védettséget jelentő elnevezést és a kapcsolódó uniós jelvényt. Nyilvántartásba vétel: A történet 2007 áprilisában, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendi gyűlésén kezdődött, ahol Nagy Zsuzsánna Anikó (Baltás Lászlóné) ismertette a tagsággal az általa előkészített tepertős pogácsa munkaanyagot. Ezt követően Oláh Gyuláné, Nardai Anita és Csóti Erika segítettek kialakítani azt a beadványt, amely alapján megkezdődhetett a védelmi procedúra. Az azóta eltelt évek jellemzően azzal teltek, hogy – a Vidékfejlesztési Minisztérium szakjogászai nak segítségével – az igényelt kiegészítésekkel az eredeti dokumentáció pontosításra kerüljön kifogástalan, formába öntve, az újabbnál újabb uniós igénypontoknak megfelelő válaszok megadásával.