Kun László, A Tragikus Sorsú Magyar Király » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Bár a főúri pártokat sikerrel kijátszotta egymás ellen, belekényszerítették az úgynevezett kun törvények elfogadásába, amely miatt elveszítette a központi hatalma legfőbb támaszát, a kunokat. Uralkodása utolsó éveiben valószínűleg ezért vonult vissza az aktív kormányzástól és élt a kunok között. Bár a meggyilkolása nem várt esemény volt, a "királycsere" gondolata a levegőben lehetett, hiszen Lodomér esztergomi érsek már 1290 elején felvette a kapcsolatot a következő királlyal, velencei Andrással. IV. Lászlót végül feltehetően kun előkelők ölték meg, akik bízhattak abban, hogy a gyilkosságért semmi bajuk nem esik, hiszen Kőszegi Nagy Henrik is büntetlenül koncolta fel a szintén királyi vérből származó Béla macsói herceget 1272-ben a mai Margit-szigeten. Történelmi Arcképcsarnok - IV. (Kun) László (1272-1290) - YouTube. A kun merénylők azonban nem voltak ilyen szerencsések, hiszen a király nádora, Mizse kivégeztette őket. A megölt királyt végül Csanádon temették el. A cikket a fotók alatt folytatjuk! Szerencsétlen sors jutott tehát a királynak, s balszerencsés maga a vár is, ahol a merénylet történt.
Történelmi Arcképcsarnok - Iv. (Kun) László (1272-1290) - Youtube
(A családi legendárium a címer koronáját e hercegi származáshoz köti, a belőle "kibújó" halászlegényt pedig egy rangon aluli házassággal asszociálja. ) Más források a tatárjárást követő intenzív betelepítési hullám egyik betelepítő kenézéhez kötik eredetünket: ilyen a kipcsak-kun, az oláh vagy a Bilkey-Gorzó János egykori főlevéltáros mongol-tatár elmélete. Ő Tatamért Batu kán testvére, Berke fiának, Ködzsu-nak a fiaként - tehát Dzsingisz-kán ükunokájaként - eredezteti. E szerint amikor Batu-kán nagybátyja - Ogotej főkán - halálhírére hirtelen felhagy IV: Béla üldözésével, és hatalmának megszilárdítása érdekében hirtelen visszatér Mongóliába, a későbbi visszatérés biztosítása érdekében egy jelentősebb csapattestet hátrahagyott. A visszatérés azonban meghiúsult; a hátrahagyott csapattest pedig a megszállt népek mozgolódása következtében felmorzsolódott. E csapattest vezetője lehetett Berke vagy Ködzsu, akinek fia Tatamér később a keresztény hitre áttérve oláh (esetleg kun) törzseket telepített be a népességét elveszített Beregbe.
A magyarság is ezen az útvonalon érkezett, a nyomában pedig az államalapítás utáni évszázadokban számos nép tette meg ugyanezt az utat. A sztyeppéről érkező nomád népek számára a Magyar Királyság a biztonságot és a letelepedés reményét jelentette. Az Árpád-korban az országba betelepülő nomádok közül a legnagyobb szerepet a szintén keletről érkező kun nép játszotta, amelynek emléke tájegységeink és településeink nevében ma is él. A kunok első betelepülése: teljes kudarc Az eredetileg török nyelvet beszélő, Kelet-Ázsiából származó kun nép 1070 körül tűnt fel Európa keleti végein. Sikeres harcokat vívtak az oroszokkal, és a század végére az Al-Dunától egészen a Volga vidékéig elterülő hatalmas nomád birodalmat alapítottak. Területükön nem volt erős központi hatalom, ezért nem meglepő, hogy a 13. század elején a kunok országa nem volt képes ellenállni a mongolok támadásainak. A kipcsak–szári–kun törzsszövetség területe 1200 körül Forrás: Wikipedia Az 1220-as években több ütközetben is vesztes kunok birodalma széthullott, a területet a mongolok hódították meg.