A Napkeleti Bölcsek Útja A Világ Üdvözítőjéhez – Kocsis Imre Írása | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
A bölcsek krónikája a meghívás, úton levés, megérkezés története. Ezek felénk mutató fogalmak, hisz Isten mindenkit személyesen szólít meg. Fel kell ismernünk az elhívást, a jeleket, és miként a bölcseknek, úgy nekünk is bátran követnünk kell Isten iránymutatását: "Hányan és hányan nem tudnak olvasni az isteni jelekből, nem veszik a bátorságot, hogy kövessék Őt" – emlékeztetett a plébános. A bölcsek, feladva a biztosat a bizonytalanért indultak el. Kitartottak az úton minden nehézség ellenére, átélték a csalódást Jeruzsálemben, ahol nem találták meg a gyermeket. Isten aztán az ellenséget, Heródest használja fel, hogy újra reménységet adjon. A 2022. évi hiterősítő hét (imanyolcad) - Unitárius Egyház Weboldala. Szijártó László rámutatott arra, hogy a mi életünk is ilyen, nehézségek, csalódások érnek, de az Úr ad bátorítást. A napkeleti bölcsek kitartása elvezette őket a bölcsőhöz, ahol a gyermekben meglátták Isten fiát: "Most azért gyűltünk össze, hogy imádkozzunk a Jézusban hívő keresztények egységéért. Isten mindannyiunkat meghívott, felekezetünktől függetlenül.
- Vízkereszt ünnepe - Dab Hand Webcast Bildergalerie
- A 2022. évi hiterősítő hét (imanyolcad) - Unitárius Egyház Weboldala
Vízkereszt Ünnepe - Dab Hand Webcast Bildergalerie
A miniszterelnök feleségével együtt éjféltájban érkezett meg a karácsonyi szentmisére, amelynek az idén külön jelentőséget adott, hogy erre az alkalomra Görögországból Moszkvába, az orosz ortodox egyház főtemplomába szállították a napkeleti bölcsek Jézusnak adott ajándékai egy részét. Az evangélium szerint a bölcsek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak József és Mária újszülöttjének Betlehemben. Az egyháztörténet szerint előbb a Szűzanya őrizte az ajándékokat, amelyek az időszámításunk szerinti IV. századig Jeruzsálemben, majd Konstantinápolyban voltak. Az ortodox egyház nagy becsben tartott relikviái a Bizánci Birodalom bukását követően, a XV. században kerültek a görögországi Athosz-hegyre. Az ereklyéket tíz különleges ereklyetartóban őrzik. Vízkereszt ünnepe - Dab Hand Webcast Bildergalerie. A napkeleti bölcsek Jézusnak szánt ajándékait először hozták el Oroszországba. Január 13-ig Moszkvában, majd 17-ig Szentpéterváron járulhatnak a hívők az aranyból készült vallási emlékeket tartalmazó ereklyetartóhoz. Ezt követően Fehéroroszországba, majd Ukrajnába szállítják az ereklyéket.
A 2022. Évi Hiterősítő Hét (Imanyolcad) - Unitárius Egyház Weboldala
Jót tesz a gyulladt, viszkető, ekcémás, pikkelysömörös bőrnek éppúgy, mint pattanások, kiütések, kelések, duzzanatok, legkülönfélébb bőrsérülések, horzsolások és sebek, lábszárfekély, napégés és rovarcsípések esetén is. Reumatikus és ízületi panaszokra belsőleg és külsőleg egyaránt használható. A mirha hatásai A mirha a szomáliai balzsamfából (Commiphora myrrha) nyert gyantás anyag. Fertőtlenítő, sebgyógyulást elősegítő, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és immunerősítő hatású. Illóolajának párologtatása emésztési és légúti és menstruációs panaszokra is hatékony. Külsőleg sebek, aranyér és a szájnyálkahártya fertőzései, garat betegségei esetén is hatásos. A tömjén hatásai Ha máshonnan nem, a templomokból bizonyára ismerős az illat, ugyanis az istentiszteletek részét képezi a tömjénes füstölő használata. A mézgás gyantát (tömjén) a tömjénfa (Boswellia sacra, B. carteri) kérgéből vonják ki. A mézgás gyantából készült kivonatot az ayurvédikus orvoslás is sok száz éve használja. Asztma és különféle gyulladásos megbetegedések esetén bizonyult hatásosnak a modern kutatások szerint.
Népszokások január 6-án Háromkirályjárás, víz- és házszentelés, valamint az "orosz karácsony" is megtalálható a vízkereszthez fűződő népszokások között. Vízkereszt napja zárja az egyházi év karácsonyi időnek nevezett szakaszát – karácsonyi tizenketted –, ilyenkor sok mindenre emlékezik a kereszténység, amelyek átkerültek a népszokások területére is. Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak a téli hideg ellenére. Fotó: MTI Szintén a január 6-hoz fűződik a házszentelés és háromkirályjárás ma is élő szokása: a fehér ruhába öltözött gyerekek, fiatalok egy rugós szerkezettel felemelhető csillagot hordanak magukkal énekelve, a meglátogatott házak lakói pedig kisebb ajándékokkal kedveskedtek nekik. A keleti rítusú keresztények január 6-án ülik meg az epifánia, vagyis karácsony ünnepét, ezt a vegyes vallású területeken, például Zemplén-megyében a nyugati keresztények az "orosz karácsony" elnevezéssel illették.