Egy Asszonynak Kilenc
Az egykori Dél-Magyarország bolgárjai, bunyevácai és magyarjai ezen a napon vörösbort ittak, hogy szaporodjon a vérük. Mindezt annak analógiájára, hogy elképzelésük szerint Gyümölcsoltó napján a téli álmukból ébredő fák éltető nedvvel telnek meg. Tiszaliget faluban úgy tartották, hogy a magzat után sóvárgó asszonynak Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell szeretkezni urával, akkor föltétlenül teherbe esik, mivel Szűz Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Székelyföldön is hasonló vélekedések terjedtek el: Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. Egy asszonynak kilenc dal. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedték az oltóágakat; és úgy tartották, hogy ahány nappal az ünnep előtt megszólal a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha ebben az időszakban már nincs hó a vetéseken. A korondiak a két világháború közötti időszakban ilyenkor még kimentek a határban lévő búzaföldekre, és ott lapáttal megmozgatták a havat, hogy az minél előbb elolvadjon.
Egy Asszonynak Kilenc Nap
58 videó - 1971 Budapesten született 1952. május 4-én. Nótaénekes, előadóművész, műsorvezető és zeneszerző. Zenei tanulmányain kívül Vendéglátó ipari Főiskolát végzett. 1971-től napjainkig, jelenleg is tevékenykedik mint előadóművész és műsorvezető. Egy asszonynak kilenc idegen. Több nívós díj és kitüntetés tulajdonosa. 2014-ben ünnepli művészi pályafutásának 40. évfordulóját. Negyven év zenei munkásságával kimagaslóan hozzájárult a magyar népzene és magyar dal hagyományainak ápolásához, és a jövő generációja felé irányt mutatva, e hagyomány megőrzéséhez. Negyven éves előadói és zenei munkásságával az egyetemes magyar kultúra meghatározó egyénisége.
Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi -y végződést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Házassága megromlott, válása után másodszor az eozin-mázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált. Egy asszonynak kilenc nap. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete.