Gyarmati Dezső Lantai Kayu

Thursday, 11 July 2024
2013. augusztus 23., 02:00, 658. szám Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső, a Nemzet Sportolója. Játékosként háromszor, edzőként egyszer nyert olimpiai aranyérmet a vízilabda-válogatottal, a sportág történetének egyik legnagyobb klasszisa volt. Gyarmati Dezső 1927. október 23-án született Miskolcon. Először az ökölvívással, majd a kézilabdával próbálkozott, 1940-től viszont a vízilabda töltötte ki az életét. Játszott az Újpestben és a Ferencvárosban, 108 válogatottságig vitte, három olimpiai aranyérmet nyert (1952, Helsinki; 1956, Melbourne; 1964, Tokió), illetve egy-egy ezüstöt (1948, London) és bronzot (1960, Róma) – ezzel a világ egyetlen pólósa, aki öt olimpián is érmet szerzett. Kétszeres Európa-bajnok (1954, Torino; 1962, Lipcse). II. kerület | Gyarmati Dezső uszoda: bontják már a kinti sátrat, de az épületben kellemetlen meglepetés várta az üzemeltetőket. Az 1956-os forradalom idején csak néhány idősebb pólós határozott unszolására hagyta ott a Széna téri barikád építését, hogy aztán Melbourne-ben megnyerjék az aranyérmet – emlékeztet a magyar pólószövetség internetes oldala. Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte, a rendszerellenes meggyőződését sem titkolta.

Magyar Vízilabda Szövetség

Székely Éva és a Himnusz Székely Éva már óvodás korában reggeltől estig a csillaghegyi strand medencéjében lubickolt, alig lehetett kiimádni a vízből, édesanyja csak azzal tudott hatni rá, hogy megfenyegette, másnap nem mehet úszni, ha nem jön ki a medencéből. 1936-ban itt, Csík Ferenc olimpiai aranyának közvetítését hallgatva döntötte el, hogy ő is olimpiai bajnok lesz, egyszer még neki is szól a Himnusz. Sárosi Imre, aki tanítványaival világraszóló eredményeket ért el, 1939-ben kereste fel Székely Éva szüleit azzal, hogy a lányuk roppant tehetséges úszó, akár olimpiai bajnok is lehet. 1941 júliusában mindössze 14 évesen az FTC versenyzőjeként bő egy hét alatt kilenc felnőtt csúcsot javított, egy margitszigeti versenyen zsidó származása miatt mégis leparancsolták a rajtkőről. Dacolt a döntéssel, mégis beugrott a medencébe, és két csúcsot javított. Átadták a II. kerület uszodáját | Dr. Láng Zsolt. Egy augusztus elsejei rendelet kizárta a további versenyekből. Edzőjével ennek ellenére rendíthetetlenül készültek tovább, Sárosi ekkor javasolta, hogy Székely próbálja meg a pillangózást, amit mellúszóversenyeken akkor még csak elvétve lehetett látni.

Eltemették Gyarmati Dezsőt | M4 Sport

Láng Zsolt elmondta, hogy az elmúlt 13 évben szinte minden választási időszakban szinte minden jelölt megígérte az uszoda megépítését, ám ezt ő nem tette meg. – Az önkormányzat akkori anyagi helyzete és gazdasági feltételei mellett felelőtlenség lett volna megépíteni és üzemeltetni ekkora sportlétesítményt, az építkezés biztos eladósodáshoz vezetett volna. Mára a II. kerületi önkormányzat stabil gazdálkodása, a nemzetgazdasági helyzet, a tao-rendszer stabil működése megteremtette a lehetőséget a sportlétesítmény megvalósításához. Mindezt eladósodás és hitelfelvétel nélkül tettük. A polgármester jelezte, hogy a fejlesztések folytatódnak. A tervek szerint jövőre az úszócsarnokot összekötik a szomszédos Pokorny József Sport- és Szabadidőközponttal, amivel létrehoznák Budapest legnagyobb és legszínvonalasabb közösségi és sportterét 7, 5 hektáron. Magyar Vízilabda Szövetség. A megnyitón részt vett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kerület országgyűlési képviselője is, aki elmondta, hogy a II. kerület a sport területén is fejlődik, de a következő évekre is világos tervekkel rendelkezik az önkormányzat.

Ii. Kerület | Gyarmati Dezső Uszoda: Bontják Már A Kinti Sátrat, De Az Épületben Kellemetlen Meglepetés Várta Az Üzemeltetőket

Megkérdeztem Keleti Ágnest is, az ötszörös olimpiai bajnokot, neki azért nem tetszett a Forradalmi Tanács, mert egy antiszemita jellegű megnyilvánulásra emlékszik. De Székely Éva már azt mondta, hogy semmiféle antiszemita megnyilvánulás nem volt a sportolók között. Nem véletlen, hogy több helyen föltesszük ugyanazt a kérdés - öt-hat-hét hasonló vagy különböző választ kaptunk, de ebből kiderül az igazság. Mi is történt pontosan 56-ban a Magyarország-Szovjetunió vízilabda mérkőzésen? Arday Attila: A történet akkor kezdődött, amikor Zádor Ervint véletlenül megütötte egy szovjet játékos. Gyarmati dezső lanyai . A véletlen szó itt fontos - szándékosan ütötte meg, de nem őt akarta megütni, hanem Bolvári Antalt. Meglehet, akkor kezdődött a magyar bulvársajtó története, amikor Zádor Ervin kimászott a vízből. Mindenesetre nagyon jó lehetőséget kaptak az akkori fotósok, újságírók, a média arra, hogy fotózzanak, és rögtön a politikával hozzák össze ezt az eseményt, a nyugati lapok címlapjára került az eset. Hozzáteszem, hogy akkor már megnyertük a meccset.

Átadták A Ii. Kerület Uszodáját | Dr. Láng Zsolt

2021. január 25. 12:23 Koncz Istvánra emlékezünk (1935-2021) A nekrológok mindig az elhunyt életútjával kezdődnek, sőt sok esetben csak azzal foglalkoznak. Én nem ezt tenném. Persze a kötelező köröket én is megfutom. Tehát: Koncz István Egerben született 1935-ben. Gyarmati dezső lányai. Ott kezdett vízilabdázni, tizenhét évesen már a felnőtt OB I-ben szerepelt. Felment Pestre, Zádori Ervin (a Melbourne-i magyar - szovjet meccs vérző hőse) csapattársa volt a Hajógyárban, de nem bírta a távollét légkörét így hazatért Egerbe. 1954-ben Szolnokra igazolt, a legjobbkor, hisz ötször nyertek magyar bajnokságot (1957-ben százszázalékos teljesítménnyel), amiért utóbb elnyerte az "Örökös Magyar Bajnok" címet is. Kétszer volt gólkirály. A Szolnoki Dózsa csapatában csupa válogatott csapattársa volt, Boros, Kanizsa, a Hasznos testvérek. Természetesen Ő is válogatott lett (tizenegyszer), részt vett a római előolimpián, de világversenyre nem jutott ki, hisz rosszkéz szélsőként Kárpárti Gyuri kihagyhatatlan volt. Kockás Tizennyolc évig szolgálta a Dózsát.

Láng Zsolt elmondta, hogy az elmúlt 13 évben szinte minden választási időszakban szinte minden jelölt megígérte az uszoda megépítését, ám ezt ő nem tette meg. - Az önkormányzat akkori anyagi helyzete és gazdasági feltételei mellett felelőtlenség lett volna megépíteni és üzemeltetni ekkora sportlétesítményt, az építkezés biztos eladósodáshoz vezetett volna. Mára a II. kerületi önkormányzat stabil gazdálkodása, a nemzetgazdasági helyzet, a tao-rendszer stabil működése megteremtette a lehetőséget a sportlétesítmény megvalósításához. Mindezt eladósodás és hitelfelvétel nélkül tettük. A polgármester jelezte, hogy a fejlesztések folytatódnak. A tervek szerint jövőre az úszócsarnokot összekötik a szomszédos Pokorny József Sport- és Szabadidőközponttal, amivel létrehoznák Budapest legnagyobb és legszínvonalasabb közösségi és sportterét 7, 5 hektáron. A megnyitón részt vett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kerület országgyűlési képviselője is, aki elmondta, hogy a II. kerület a sport területén is fejlődik, de a következő évekre is világos tervekkel rendelkezik az önkormányzat.

Nem mindannyian érezték rögtön az októberi napokban ennek a politikai súlyát, ez egy elzárt világ volt. Thury Gábor: De mondjuk ki, kommunista diktatúra volt, és azért a sportoló a családtagjain, illetve a közeli ismerősökön keresztül érezhette, mi folyik az országban. Mennyire hatottak az itthoni események az olimpiai szereplésre? Thury Gábor: Én elfogadom azt, hogy egyeseknek azért nem sikerült az olimpiai szereplés, mert azzal a tudattal kellett versenyezniük, hogy itthon forradalom van, hogy nem tudják pontosan, mi történt a szeretteikkel. Az egyik visszaemlékezőnek van egy találó mondata a Melbourne-i olimpiával kapcsolatban: ez az olimpia a magyar sport Trianonja. Thury Gábor: Köteles mondja, az olimpiai bajnok. Hány sportolót vesztettünk 56-ban? Thury Gábor: Egy könyvben benne volt azoknak a neve, illetve fényképe, akik Melbourne-ből San Franciscóba repültek, 42 magyarról van szó, de köztük voltak az erdélyi vízilabdázók is a román válogatottból, illetve nem volt mind sportoló, mert edzők is mentek, például Nádor Iván.

Magyar Írásbeli Érettségi 2021